Nem tartják reálisnak a 80 000 forintos minimálbért a kutatók

Nem tartják reálisnak a munkavállalói oldal 2010-re vonatkozó, 80 000 forintos minimálbér-javaslatát az MTI által megkérdezett kutatók, sőt van, aki úgy vélekedik, hogy egyáltalán nincs szükség a minimálbér felemelésére.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptember 18-i plenáris ülésén a munkavállalói oldal bruttó 80 000 forintos minimálbérre tett javaslatot, amelyet a munkaadók – figyelembe véve a gazdasági helyzetet – irreálisnak tartanak. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint sem reális a munkavállalók 80 000 forintos minimálbér-javaslata a jelenlegi gazdasági helyzetben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fontos a minimálbér reálértékének megőrzése, így egy infláció mértékével történő emelés indokolt és szükséges. A 2010-re prognosztizált 4,1 százalékos infláció mellett így 74 500 forint körüli minimálbér lehetséges jövőre. A szakember kiemelte: a reálérték megőrzése mellett az is fontos, hogy a minimálbér ne szakadjon el az átlagkeresettől. Európában általában az átlagkeresetek 60 százaléka a minimálbér, míg Magyarországon évről évre 40 százalék alatt van ez az arány – mondta a kutatásvezető.

A kormány az OÉT szeptember 18-i ülésén azt javasolta, hogy 2010-ben csak az alacsony kereseti sávokban növekedjen a bruttó kereset. Adler Judit erről úgy vélekedett, hogy nem jövedelem, hanem teljesítmény alapján kellene differenciálni, és azon munkavállalók keresetét növelni, akik a legjobban hozzá tudnak járulni a cég talpon maradásához. Hozzáfűzte: a versenyszférában egyébként is eltérhetnek az OÉT-ajánlástól, az állami szférában pedig az utóbbi évek bárbefagyasztását követően célszerű lenne korrigálni – növelni – a kereseteket.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója úgy vélekedik, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben egyáltalán nem, még az infláció mértékével sem szükséges emelni a minimálbért. Hangsúlyozta, hogy a munkahelyek megtartását kell prioritásként kezelni, és a szolidaritás elve alapján azokat a munkavállalókat segíteni, akiknek igazán szükségük van rá.

Rózsa Gergely, az Ecostat osztályvezetője elképzelhetőnek tart egy infláció mértékével történő, vagy kicsit afeletti minimálbér-emelést, azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy egyáltalán ne emeljék a minimálbért. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közvélekedéssel ellentétben a munkavállalóknak csak kis része – az 5 fő feletti vállalkozások foglalkoztatottainak 4-5 százaléka – kap minimálbért. Hozzáfűzte: 2009-ben azonban az Út a munkához program keretében további 50 000 embert foglalkoztatnak minimálbéren, és a mikrovállalkozásoknál is magasabb lehet a minimálbéresek aránya a nagyobb vállalkozásokhoz képest. A szakember elmondta, hogy a válság különösen súlyosan érintette az alacsony bérrel vagy minimálbérrel – legtöbbször fizikai dolgozókat – foglalkoztató cégeket, így nem teljesen megalapozott az az érvelés, hogy a munkaadóknak a járulékcsökkenés miatt lenne forrása a minimálbér emelésére. Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a kormány és a szociális partnerek képviselői csütörtökön folytatják a bérekről szóló vitát.

(MTI)