Az 1848–49-es szabadságharc szellemiségét idéző 1956-os forradalom és szabadságharc vezetői és résztvevői az előzőhöz hasonló hősies bátorságról és önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot. Megerősítették a magyar nép becsületét és önbecsülését. Ahogy az 1848-as szabadságharcot a Habsburg-hatalom bosszúja követte, úgy az 1956-ost a szovjet hatalomé. Ami szomorúbb: utóbbit magyar állampolgárok készséges asszisztenciája és túlkapása mellett. S bár vannak, akik ma is próbálják a tényeket átértelmezni, ma már tény, hogy Kádár János november 1. és november 4. között megjárta Moszkvát – hangzott el Tarlós István ünnepi beszédében.
A frakcióvezető emlékeztetett az 1989-es rendszerváltozás eufóriájára, majd a fölívelésekre és a kiábrándulásokra is. Az, hogy a rendszerváltozás eddig nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, „köszönhető” 1956 tendenciózus és hamis átértékelésének, ami nem más, mint a lélek megvakítása. Így lehetséges, hogy ma már a szocialisták és a szabad demokrata károgók egyenlőségjelet tesznek a piac szabadsága és a nemzeti értékek külföldi, multinacionális profitérdekeknek való teljes alárendelése között. Úgy vélik, nemcsak szabad, de illik is hazudni, nekik Istentől származó monopóliumuk van a hatalomra, akárcsak metamorfózisukat megelőzően. Attól az Istentől, akiben nem hisznek. Baloldalinak hazudják magukat, holott politikai gyakorlatukban és életvitelükben egyetlen baloldali elem sincs. Ki akarják sajátítani 1956-ot is saját reformkommunista érdekeik számára. A 2010-es választások után reményeink szerint az élhető jövőt megvalósítók egyik fő célkitűzése lesz, hogy a magyar irodalomban és a magyar kultúrában is 1956, a magyar nép forradalma legyen újra erkölcsi zsinórmértékünk. Az ifjúságnak az igazi 1956-ot kell végre megismernie – mondta el többek között a frakcióvezető.
Szavai a beszéd közben is tetszésnyilvánítást váltottak ki, utolsó szavait pedig egyetértést kifejező vastaps követte.
Az emléktáblát Tarlós István, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, Csomós Miklós frakcióigazgató, Vasy Géza, az írószövetség elnöke, L. Simon László titkár és Mezey Katalin, az írószakszervezet titkára koszorúzta meg. Szersén Gyula színművész mondta el Szőnyi Ferenc Évfordulóra és Buda Ferenc Tizenöt éves halottak című verseit. Az Arany János-díjakat Tamás Menyhért költő és Sarusi Mihály író kapta. Laudációt mondott Kalász Márton és Vathy Zsuzsa.
Az ünnepi időszak egyik kiemelt rendezvénye lesz október 26-án, hétfőn este hatkor a Magyar Írószövetség székházában a szövetség folyóirata, a Magyar Napló megalakulásának huszadik évfordulója Jókai Anna Kossuth-díjas író és Oláh János főszerkesztő közreműködésével.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
