„Új példakép mindannyiunk számára” – kezdte köszöntőjét az esztergomi bazilikában tartott boldoggá avatási szentmisén Erdő Péter magyar katolikus egyházfő. Hívők ezrei jelenlétében emelte a boldogok sorába – levelében – Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt XVI. Benedek pápa. Az ünnepi szertartáson jelen volt a szentté avatási kongregáció prefektusa, Angelo Amato érsek, Julius Janus apostoli helytartó, Paskai László nyugalmazott esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a szomszédos országok egyházi vezetői, szerzetesek a világ minden tájáról, valamint politikai és kulturális életünk vezetői (köztük Baka András főbíró, Mádl Ferenc volt államfő, Pálinkás József MTA-elnök) is.
A bíborosi köszöntő elhangzása után a vértanú Meszlényi püspök boldoggá avatásával kapcsolatos jogi eljárást részletezte Andrea Ambrosi posztulátor (a jogi ügyek kísérője).
S ki volt Meszlényi Zoltán Lajos? Hogyan halt vértanúhalált? 1892-ben született Hatvanban, majd az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, ezután Vaszary Kolos érsek – a fiatal Meszlényi pártfogója – Rómába, a Collegium Germanicum-Hungaricumba küldte tanulni. 1915-ben szentelték pappá, majd irodai munkára osztották. 1937-ben az esztergomi érsek segédpüspökévé szentelték. Mindszenty József 1948-as karácsonyi letartóztatása és érseki helynökének megölése után Meszlényi lett a helynök, amikor is kijelentette: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha. Isten engem úgy segéljen!” A sztálinista egyházüldözés azonban Zoltán püspököt is elérte, 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. Ezt követően a kistarcsai internálótáborban elkülönítve őrizték és kínozták hitéért. 1951. március 4-én végkimerülésben halt meg – kínzóinak feljegyzése szerint. Hamvait Rákoskeresztúrról 1966-ban szállították Esztergomba, ahol a bazilikában lelt végső nyugalomra. Boldoggá avatását XVI. Benedek pápa hagyta jóvá idén július elején. Meszlényi Zoltán ünnepnapja mostantól halálának, mint a szertartáson fogalmaztak, „mennyei születésének” napja.
Amint arról Erdő Péter a szombati szentmisén is megemlékezett, első ízben tartottak boldoggá avatási szertartást az esztergomi bazilikában, s Meszlényi Zoltán Lajos püspök az első, akit a sztálinista egyházüldözés mártírjai közül boldoggá avatnak. A magyar katolikus egyházfő figyelmeztetett arra is, a vértanúk kora nem zárult le az első századok elmúltával.
origo.hu
Menczer Tamás: Pressman nagykövet úr, hiányozni fog!
