Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális napilap Minden milliárdért 500 ingázót küldünk haza című cikkében foglalkozik a többségében olaszok lakta Tessin kanton és Olaszország súrlódásával. Ha a Lega dei Ticinesin múlik, akkor megakadályozzák az olasz ingázók Svájcba történő beutazását is. (A tessini liga ideológiailag a Svájci Néppárthoz áll a legközelebb, nemzetgyűlési képviselőjük is az ő frakciójukban ül Bernben).
Az akció kiváltó oka az olasz adóamnesztia, amit pénteken fogadott el a római parlament. Giulio Tremonti pénzügyi és gazdasági miniszter kijelentette: az offenzíva célja „Luganónak mint bankközpontnak a kiszárítása”. A Lega dei Ticinesi felháborodott azon, hogy sem a szövetségi kormány, sem a kanton vezetése nem állt ki eléggé a pénzügyi központ mellett, mely összesen 15 000 személyt foglalkoztat. A liga „igazságos csereüzletet” javasol Tremontinak: „Minden milliárdért, ami Tessinből Olaszországba folyik, 500 ingázó olasz munkavállalót küldünk haza” – áll a Mattino című pártlapban vasárnap közölt hirdetésben. A Lega szerint itt az ideje Olaszországot emlékeztetni arra, hogy naponta 50 000 ingázó jár Tessinbe dolgozni. A Lega az ingázók számának emelkedését az EU-val megkötött kétoldalú megállapodásokra vezeti vissza. E megállapodásokat Tessinben egyoldalúnak találják: a bürokratikus akadályok miatt igen nehéz a vállalataiknak és a munkavállalóknak megvetniük lábukat a határ olasz túloldalán.
Amikor egy olasz delegáció Tessinbe utazott, hogy a schengeni megállapodás korrekt alkalmazásáról meggyőződjön, azt a legmagasabb szinten fogadták. A Lega ezt a megalázkodást botrányosnak tartja. „A tessini kormánynak a delegációt a határról ki kellett volna utasítania ahelyett, hogy a legnagyobb pompával fogadja őket” – írta a Mattino. Amint arról a Neue Zürcher Zeitung am Sonntag tudósított, az olasz pénzügyi rendőrség az utóbbi napokban a svájci határon fémdetektorokat és kamerákat szerelt fel. Többek között az összes a határon áthaladó autó rendszámát meg kell örökíteniük. Hírek szerint az olasz hatóságok azt feltételezik, hogy a becslések szerint 600 milliárd eurós adózatlan vagyon nagy része Svájcban parkol. Hogy növeljék az adóelkerülőkre nehezedő nyomást, az olasz újságok több száz ügyfél Tessinben elhelyezett bankszámlájának információit közölték – megadva a nevet és a vagyon nagyságát. A lap értesülése szerint eme információk forrása Fabrizi Pessina chiassói ügyvéd, akit múlt februárban letartóztattak és hónapokig fogva tartották, míg ki nem adta ügyfelei adatait.
Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Westerwelle és a szép német nyelv című cikkében foglalkozik a leendő berlini külügyminiszter és anyanyelve viszonyával. Annak megtagadása, hogy egy brit riporter kérdésére angolul válaszoljon, sokak gúnyos megjegyzését vonta maga után. Így sohasem lesz belőle külügyminiszter – mondogatták erre a bírálói. De az FDP elnöke hivatalos alkalmakkor továbbra is németül kíván beszélni, s éppen ez teszi Westerwellét sokak szemében szimpatikussá.
Mint mondta: „Azon a véleményen vagyok, hogy Németországban hivatalos alkalmakkor továbbra is németül kell beszélni. A német nyelv csodaszép, és nem látom annak okát, hogy miért kellene szégyenkezni saját nyelvünk miatt” – indokolta Westerwelle a Bild am Sonntagban annak megtagadását, miért nem volt hajlandó egy brit riporter kérdésére angolul válaszolni. Polgárok százai írtak neki, hogy végre kimondta valaki ezt is. Szeretne hozzájárulni, hogy a német Európában ne csak az ötödik nyelv legyen, és ez független attól, hogy milyen poszton fogja szolgálni az országot – nyilatkozta Westerwelle, akit a következő CDU/CSU–FDP-kormány külügyminisztereként tartanak számon, majd hozzáfűzte: „Angoltudásom megfelelő – sajnos ellentétben a franciatudásommal – a tárgyalások folytatásához”.
A Bild am Sonntag megbízásából az Emnid intézet által október 1-jén végrehajtott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 54 százaléka úgy vélte, Westerwellének igaza volt abban, hogy Németországban a sajtótájékoztatón csak németül beszéljenek. 44 százalék nem támogatta azt a megfogalmazást, hogy Németországban németül beszéljenek. A fiatal megkérdezetteknél (14 és 29 év közöttiek csoportja) az angolul megszólalás megtagadása értetlenségbe ütközött.
