A bronzdarabkán viszont jól felismerhetők olyan motívumok, amelyek a 10–11. században voltak használatosak. Ugyanakkor találtak még egy csontból készült nyílhegyet, egy rézből készült plakettet és több olyan cserépdarabot, amelyek minden bizonnyal több mint ezer évvel ezelőtt készültek.
„A leletek nyomán valószínűsíthető, hogy ezek a legrégebbi honfoglaláskori emlékek a Csíki-medencében” – fejtette ki Botár István régész. Elmondta, a feltárások alkalmával kézműves tevékenységek nyomaira is bukkantak, mint például a fazekasság, illetve a csont- és fémmegmunkálás. Hozzátette: ezek a leletek nem a legrégebbiek, amiket a megye területén találtak, ugyanis azok a csiszolt kőkorszakból származnak. Hasonlóan vélekedett Valerij Kavruk sepsiszentgyörgyi régész is, aki a csíkcsomortáni, Krisztus előtt 5. századból származó leleteket hozta fel példának.
A Hargita Megyei Tanács az Épített örökségünk megmentése nevű projekt keretében jelentős összegeket szán többek közt restaurálásra, a székely kapuk, illetve a jellegzetes székely települések megőrzésére. A program keretében a csíkszentkirályihoz hasonló feltárásokat végeztek Gyergyó, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén is.
(kronika.ro)
Ukrajna már a többgyermekes apákat is a frontra küldi















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!