„Aki libát nem eszik, egész évben éhezik”

Ludat ugyan nem vágtak, s újbort sem kóstoltak, de a Márton-napi népszokásokról megemlékeztek számos Somogy megyei óvodában.

Régen Márton napján kezdődtek a lakodalmak, és az őszi szüretből forrt újbort is e napon lehetett először megkóstolni. Somogy megyében több helyen is Márton püspökre emlékeztek, illetve a neve napjához kapcsolódó népszokásokat elevenítették fel.

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született, és csak 22 évesen keresztelkedett meg. Jelentős hittérítő munkát végzett, száműzték lakhelyéről. 371-ben Tours püspökévé választották, de ő tiltakozott, és a legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, ám az állatok elárulták. Ő volt az első európai szerzeteskolostor alapítója és csodák, gyógyulások fűződtek személyéhez. Csurgón a Jézus szíve-templomban ünnepi szentmisével, diákok és az egyházi kórus szereplésével, gyertyás körmenettel, hagymás-zsíros kenyeres szeretetvendégséggel emlékeztek rá. Az őrtilosi óvodások pedig felelevenítették a népszokásokat. Például ha Márton neve napján ludat vágtak régen a faluban, ennek a mellcsontjából jósoltak. „Ha a Márton lúdja csontja veres – skandálták az óvodások –, nagy hideg lesz. Ha fehér, sok hó lesz, ha fekete, esős ősz és háborgó tél lesz.”

A népszokás úgy tartotta, minél többet esznek Márton napján, annál erősebbek lesznek. Erre utalt az ovisok műsorában a versike: „Novemberben, Márton napján liba gágog, ég a kályhán, aki libát nem eszik, egész évben éhezik.” A Márton-napra való tekintettel egyébként számos somogyi étteremben is kínáltak libás finomságokat.

(sonline.hu)