Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Carsten Germis Kasszakészítés a vörös cégnél című cikkében elemzi a szociáldemokraták siralmas pénzügyi helyzetét. Egy párt nem mehet tönkre és az SPD-t egyelőre nem fenyegeti a csőd. De az Barbara Hendricks, a párt főpénztárnoka számára vitán felül áll, hogy a szociáldemokratáknak takarékoskodniuk kell. A párt pénzügyi helyzete a katasztrofális vereség után sokkal súlyosabb, mint valaha. Vége azoknak az időknek, amikor minden járásban egy főállású párttitkár koordinálta az SPD munkáját. Mint egy vállalkozás, mely már nem talál piacot a termékeinek, az SPD nevű cégnek úgy kell csökkentenie a költségeit, hogy ezzel egy időben a fogyasztók (választók) számára ismét vonzóbb legyen.
Hendricks számára már a választások másnapján – amikor az SPD mindössze 23 százalékot kapott – világos volt, hogy a jövő évtől az eddigi 43,5 millió eurós állami támogatásnál 3,5 millióval kevesebbet kapnak. 2,5 millió fog hiányozni az országos pártkasszából és egymillió a tartományi és a járási alapszervezetektől. Ezt Hendricks a működési kiadásokon kívánja megspórolni. Felmondások egyelőre nem lesznek, de a szerződéses alkalmazottak már most aggódnak posztjukért.
Pedig már évek óta takarékoskodnak, csak 2003 és 2007 között a szövetségi párt bevételei 14,5 millió euróval csökkentek, míg a tartományi szervezetek 9,5 millióval kevesebből gazdálkodnak. Az állami támogatások az SPD bevételeinek 25,9 százalékát adják, a legnagyobb falat 46,6 millió euró (27,9 százalék) a tagdíjakból és 22,2 millió (13,2 százalék) a képviselők és egyéb pártdelegáltak befizetéséből folyik be. De itt is drámai a csökkenés, az SPD 30 évvel korábbi egymilliós taglétszáma mára a felére apadt.
Nehezebb a pártközpontbeli helyzetnél a helyi és járási alapszervezetek helyzete. A Bundestag-választások óta az ország déli és keleti területén számtalan fehér folt található, ahol az SPD képviselőjével és szervezetével már nincs jelen. Nem csak a pártnál hiányzik a pénz, a frakció 222 főről 146-ra csökkenésével az irodáik is eltűntek. Így Hendricks nemcsak a havi 130 eurós képviselő-járuléktól esik el, de a frakciótagonkénti 6988 euróját is elveszti. Az SPD-frakció havonta félmillió euróval kap kevesebbet.
Még drámaibb azon sok száz munkatárs helyzete, akik a képviselői és választókerületi irodákban most elveszítették a munkájukat és az SPD képtelen nekik máshol feladatot találni. Majdnem 15 000 eurót költhet egy képviselő havonta munkatársakra, irodavezetőre éppen úgy, mint titkárnőre. A választásokkal ez 53,7 millió euró elvesztését jelenti. Ez az összeg nem áll a fiatal párttagok rendelkezésére Berlinben, és ami különösen fájdalmas, a választókörzetekben sem.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Nemsokára következik az újabb országos népszavazás az iszlámról? című cikkében ismerteti az Evangélikus Néppárt (EVP) kezdeményezését, a kereszténység alkotmányba foglalását. A minaretellenes kezdeményezés farvizén most az Evangélikus Néppárt (amely a bevándorlási kérdésekben amúgy liberálisnak számít – a szerk) kezdett mozgósításba, s egy alkotmánymódosítási javaslattal bekapcsolódott a vitába.
„Egy vallással kapcsolatos kezdeményezéssel kívánjuk kibővíteni az alkotmányt” – fogalmazott Joel Blunier, az EVP pártigazgatója. „Az új paragrafusnak a vallási közösségek egymás mellett élését kell szabályoznia és a keresztény hagyományt, mint iránymutató kultúrát lehorgonyozni” – nyilatkozta Blunier. A pártvezetés a további lépésekről a legutolsó elnökségi ülésén vitázott: „Elindítunk egy parlamenti határozatot, vagy népi kezdeményezésbe fogunk” – mondta Blunier.
Mivel a szövetségi alkotmányt meg kell változtatni, a nép mindenképpen szavazni fog a vallási tárgyú passzusról. A kezdeményezéssel a protestáns politikusok meg kívánják határozni a muzulmánok és más vallások mozgásterét – s célkeresztjükbe veszik az imámokat. Az EVP követeli „az imámok államilag ellenőrzött kiképzését”. A mecsetek prédikátorait a jövőben egyetemeken kell kiképezni, mint a keresztény egyházak papjait, „vagy kötelező nyelvi és államismereti tanulmányokat kell folytatniuk” – nyilatkozta Blunier.
Az állami ellenőrzés követelésével az imámokat kívánják integrálni a svájci jogrendbe. Jelenleg bizonytalan, mit prédikálnak a mecsetekben. Már az iszlám hivatalos képviselői jelezték, hogy szeretnék bevezetni Svájcban a sáriát. „Ez teljesen elfogadhatatlan.” Amióta az EVP vezetése kiadta a jelszót a minaretkezdeményezés elutasítására, azóta háborog a párt bázisa. „A minaretkezdeményezés elutasítása miatt sorozatban lépnek ki a tagok” – erősítette meg Blunier: „Azt mondják, az EVP-nek védenie kell a kereszténységet. Ezért nem lenne szabad ellenezni a kezdeményezést.”
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő