Anyagilag is padlón az SPD

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung részletesen elemzi az SPD súlyos anyagi helyzetének okait. A Tages-Anzeiger beszámol arról, hogy az EVP szeretné alkotmányos védelem alá helyezni a kereszténységet.

2009. 11. 16. 9:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Carsten Germis Kasszakészítés a vörös cégnél című cikkében elemzi a szociáldemokraták siralmas pénzügyi helyzetét. Egy párt nem mehet tönkre és az SPD-t egyelőre nem fenyegeti a csőd. De az Barbara Hendricks, a párt főpénztárnoka számára vitán felül áll, hogy a szociáldemokratáknak takarékoskodniuk kell. A párt pénzügyi helyzete a katasztrofális vereség után sokkal súlyosabb, mint valaha. Vége azoknak az időknek, amikor minden járásban egy főállású párttitkár koordinálta az SPD munkáját. Mint egy vállalkozás, mely már nem talál piacot a termékeinek, az SPD nevű cégnek úgy kell csökkentenie a költségeit, hogy ezzel egy időben a fogyasztók (választók) számára ismét vonzóbb legyen.

Hendricks számára már a választások másnapján – amikor az SPD mindössze 23 százalékot kapott – világos volt, hogy a jövő évtől az eddigi 43,5 millió eurós állami támogatásnál 3,5 millióval kevesebbet kapnak. 2,5 millió fog hiányozni az országos pártkasszából és egymillió a tartományi és a járási alapszervezetektől. Ezt Hendricks a működési kiadásokon kívánja megspórolni. Felmondások egyelőre nem lesznek, de a szerződéses alkalmazottak már most aggódnak posztjukért.

Pedig már évek óta takarékoskodnak, csak 2003 és 2007 között a szövetségi párt bevételei 14,5 millió euróval csökkentek, míg a tartományi szervezetek 9,5 millióval kevesebből gazdálkodnak. Az állami támogatások az SPD bevételeinek 25,9 százalékát adják, a legnagyobb falat 46,6 millió euró (27,9 százalék) a tagdíjakból és 22,2 millió (13,2 százalék) a képviselők és egyéb pártdelegáltak befizetéséből folyik be. De itt is drámai a csökkenés, az SPD 30 évvel korábbi egymilliós taglétszáma mára a felére apadt.

Nehezebb a pártközpontbeli helyzetnél a helyi és járási alapszervezetek helyzete. A Bundestag-választások óta az ország déli és keleti területén számtalan fehér folt található, ahol az SPD képviselőjével és szervezetével már nincs jelen. Nem csak a pártnál hiányzik a pénz, a frakció 222 főről 146-ra csökkenésével az irodáik is eltűntek. Így Hendricks nemcsak a havi 130 eurós képviselő-járuléktól esik el, de a frakciótagonkénti 6988 euróját is elveszti. Az SPD-frakció havonta félmillió euróval kap kevesebbet.

Még drámaibb azon sok száz munkatárs helyzete, akik a képviselői és választókerületi irodákban most elveszítették a munkájukat és az SPD képtelen nekik máshol feladatot találni. Majdnem 15 000 eurót költhet egy képviselő havonta munkatársakra, irodavezetőre éppen úgy, mint titkárnőre. A választásokkal ez 53,7 millió euró elvesztését jelenti. Ez az összeg nem áll a fiatal párttagok rendelkezésére Berlinben, és ami különösen fájdalmas, a választókörzetekben sem.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Nemsokára következik az újabb országos népszavazás az iszlámról? című cikkében ismerteti az Evangélikus Néppárt (EVP) kezdeményezését, a kereszténység alkotmányba foglalását. A minaretellenes kezdeményezés farvizén most az Evangélikus Néppárt (amely a bevándorlási kérdésekben amúgy liberálisnak számít – a szerk) kezdett mozgósításba, s egy alkotmánymódosítási javaslattal bekapcsolódott a vitába.

„Egy vallással kapcsolatos kezdeményezéssel kívánjuk kibővíteni az alkotmányt” – fogalmazott Joel Blunier, az EVP pártigazgatója. „Az új paragrafusnak a vallási közösségek egymás mellett élését kell szabályoznia és a keresztény hagyományt, mint iránymutató kultúrát lehorgonyozni” – nyilatkozta Blunier. A pártvezetés a további lépésekről a legutolsó elnökségi ülésén vitázott: „Elindítunk egy parlamenti határozatot, vagy népi kezdeményezésbe fogunk” – mondta Blunier.

Mivel a szövetségi alkotmányt meg kell változtatni, a nép mindenképpen szavazni fog a vallási tárgyú passzusról. A kezdeményezéssel a protestáns politikusok meg kívánják határozni a muzulmánok és más vallások mozgásterét – s célkeresztjükbe veszik az imámokat. Az EVP követeli „az imámok államilag ellenőrzött kiképzését”. A mecsetek prédikátorait a jövőben egyetemeken kell kiképezni, mint a keresztény egyházak papjait, „vagy kötelező nyelvi és államismereti tanulmányokat kell folytatniuk” – nyilatkozta Blunier.

Az állami ellenőrzés követelésével az imámokat kívánják integrálni a svájci jogrendbe. Jelenleg bizonytalan, mit prédikálnak a mecsetekben. Már az iszlám hivatalos képviselői jelezték, hogy szeretnék bevezetni Svájcban a sáriát. „Ez teljesen elfogadhatatlan.” Amióta az EVP vezetése kiadta a jelszót a minaretkezdeményezés elutasítására, azóta háborog a párt bázisa. „A minaretkezdeményezés elutasítása miatt sorozatban lépnek ki a tagok” – erősítette meg Blunier: „Azt mondják, az EVP-nek védenie kell a kereszténységet. Ezért nem lenne szabad ellenezni a kezdeményezést.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.