A KodályOrszága mozgalom elindítói: Domonkos Máté, a Hangszer és Zene online oldal alapító szerkesztője; Hiller Balázs hírszerkesztő, esztéta; Lorenz Dávid előadóművész és zenepedagógus; Lorenz Péter újságíró.
A kezdeményezés támogatói: Becze Gábor, a Kaláka együttes tagja, Kossuth-díjas előadóművész; Csengery Adrienne operaénekes, Liszt-díjas Kiváló és Érdemes művész; Dés László dzsesszzenész, zeneszerző, Liszt- és Kossuth-díjas Érdemes művész; Ember Csaba zenepedagógus, A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke; Gulyás Dénes operaénekes, Liszt-díjas Kiváló és Érdemes művész; Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, a magyar kultúra követe; Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja, Kossuth-díjas előadóművész.
Elsőként mindig a zeneoktatás kerül elő, ha karcsúsítani akarnak a költségvetésen, mivel ez a szakma a legkevésbé konfliktusképes – mondta el az MNO-nak Domonkos Máté. A KodályOrszága kezdeményezés elindítója szerint ez azért van így, mert a zenetanárok szocializációja teljesen különbözik másokétól. Mint mondta a zenét tanítókat legkevésbé jellemzi a harcos szellem. „A közszféra más dolgozói hozzászoktak, ha kapnak egy pofont, azonnal visszaütnek. A mi szakmánk a szépségről szól, más a konfliktustűrő képességünk” – tette hozzá. Talán épp ez, és természetesen az alapprobléma – az új törvényi módosítás drasztikus pénzeket készül megvonni az alapfokú művészeti intézményektől, köztük a zeneiskoláktól – motiválta a Kodály Országa mozgalom elindítását is.
Értéket készül kidobni a kormány
A mozgalom megálmodói úgy vélik: amit az ország az alapfokú nevelés-oktatásban eddig megvalósított, az egyedülálló az egész világon, amit mindenképpen meg kell őrizni. Magyarországon a magas szintű művészeti képzés széles körben elterjedt, egész korai gyermekkortól magas művészeti oktatás irányába terelik a gyerekeket – véli Domonkos. A zenetanár szerint ez igenis fontos, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a korai gyermekkorban elkezdett zenei nevelés fajsúlyos hatással van a személyiségre.
Domonkos úgy látja, hogy szakmájuk nem versenyszféra, „olyan, mintha nem lenne senkinek se igénye arra, hogy megnézze, milyen hasznot hoz a zeneoktatás az ország számára” – fejtette ki. Pont ezen szeretnénk változtatni a mozgalommal – mondta. Domonkos szerint a KodályOrszágának az a célja, hogy lássa a szélesebb publikum, hogy milyen értékek vesznek el, ha a pénzhiány miatt csorbul a zeneoktatás. A zene ellehetetlenülése óriási károkat hozna az országnak – szögezte le. A zenetanár szerint szörnyű, hogy olyan értéket készül kidobni a kormány, amiről fogalmuk sincs, hogy mennyit ér.
A zenének közvetett gazdasági haszna is van
A zeneoktatás az ország arculatát gazdagítja, a zene olyan, amit külföldön is értékesíteni lehet – magyarázza. Már most rengetegen csatlakoztak a mozgalomhoz, az elmúlt pár nap alatt rengeteg elektronikus levelet kaptak több zeneiskolától, és a muzsikát kedvelőktől, amelyben kifejtik, mekkora értéket hordoz a zene. „Azt szeretnénk, hogy összegyűljön egy adatbázis a zene értékeiről, amellyel a törvényhozókat rábírhatnánk arra, hogy igenis mérjék fel folyamatosan, hogy milyen globális társadalmi eredménye van a zeneoktatásnak” – jelentette ki.
A KodályOrszága célja, hogy a beérkező levelekben található felvetésekkel mintegy bizonyítékot tudjanak szolgáltatni arra, hogy a zenének nemcsak társadalmi, hanem közvetett gazdasági haszna is van. „Célunk, hogy gátat vessünk a szellemi környezetszennyezésnek” – tette hozzá. „Nem lehet úgy kidobni valamit, hogy nem is tudjuk, hogy mennyit ér” – húzta alá Domonkos Máté. A kezdeményezés elindítója elmondta: aláírásokat is szeretnének gyűjteni, hogy lássa a kormányzat, hogy nagyfokú támogatottság áll mögöttük a zenéért.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!