Die Presse
A konzervatív bécsi napilap Célzott nyomozás a külföldiek után című cikkében foglalkozik az osztrák rendőrség egyik dilemmájával: szabad-e etnikai alapon nyomozni akkor, ha egy adott nemzetiség bizonyos bűncselekményeket kiemelkedő gyakorisággal követ el?
Külföldieket származási alapon diszkriminál a rendőrség, amennyiben nemzetiségi alapon nyomoz a betörők után? Ezzel a kérdéssel szembesítik Maria Fekter (ÖVP) belügyminisztert. A rendőrség tervezi, hogy a jövőben átfogó terv alapján meghatározott nemzetiségek környezetében nyomozzanak, akik a statisztikák alapján kiemelkedően gyakran vesznek részt a betörésekben. Ennek hátterében ama adatok állnak, miszerint a lakásbetörések kétharmadát külföldiek követik el.
Az őrjöngő zöldek és az egyetértő FPÖ, BZÖ mellett megszólalt Manfred Nowak, az ENSZ kínzásügyi különleges megbízottja is. Amit Fekter tervez, „nyilvánvalóan etnikai profilkészítés”, még akkor is, ha ezt a fogalmat a minisztérium nem szívesen hallja. „Ez nemcsak diszkrimináló, de alkotmányellenes is” – fogalmazott a Ludwig Boltzmann emberi jogi intézet vezetője.
A rendőrség konkrétan a Romániából, Moldáviából, a volt Jugoszláviából, Grúziából, Oroszországból és a kaukázusi köztársaságokból érkezett polgárok között kívánja keresni a betörőket. A célszemélyek nemcsak a „munkájuk” miatt Ausztriába ékező és később eltűnő bűnözők, hanem az alpesi köztársaságban élő hozzátartozók és honfitársak is. Fekter szerint „az itt élő, rosszul integrált külföldieket rendszeresen felfogadják szervezett bűnözői csoportok, néha anélkül, hogy az érintettek tudnák, valójában mit is tesznek”.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BK) az átfogó terv kidolgozója. Az elgondolás „intenzív elkövetők utáni nyomozás” címszó alatt fut, s a BK szerint alaptalanul támadják. „Csak olyan személyeket keresünk fel, akikkel szemben már létezik a konkrét gyanú” – nyilatkozta Ernst Geiger, a BK illetékes osztályvezetője, aki tagadta, hogy pusztán etnikai hovatartozás alapján ellenőriznének külföldieket. Erre egyszerűen személyzet híján esélyük sem lenne. Ezzel ellentétes értesülésekről tudósított a baloldali Falter hetilap, miszerint a rendőrség a nyáron grúzokat és moldáviaiakat hallgatott ki konkrét gyanú nélkül.
Der Tagesspiegel
A konzervatív berlini napilap Jung nem kíván lemondani című cikkében ismerteti a volt védelmi, jelenlegi munkaügyi miniszter feltételezett hazugsága miatt kirobbant vitát. A szeptember elején az észak-afganisztáni Kunduz térségében végrehajtott légitámadás során nemcsak terroristák, de számos civil is életét vesztette. Az erről szóló információkat hetek óta visszatartották az államügyészségtől.
Franz Josef Jung (CDU) tegnap este a Bundestag előtt ugyan elismerte, hogy a Bundeswehr által a történtekről készített belső jelentésről október elején értesült, de annak tartalmáról nem vett tudomást. Az ő utasítására a jelentést a NATO-nak továbbították. A lemondási követeléseket a volt honvédelmi miniszter visszautasította. Angela Merkel (CDU) korábban egy Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kerülte, hogy bizalmáról biztosítsa Jungot.
A Bundestag honvédelmi bizottságának mai ülésén fog a szövetségi kormány állást foglalni a kérdésben. Az összes frakció – a kormánypártiak is – támogatja a kérdéssel kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítását is. A Baloldali Párt hesseni tartományi gyűlésben ülő frakciója Jungot feljelentette. Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) honvédelmi miniszter a Bundestag-plénum előtt elismerte a tájékoztatási hibákat. Ő maga szerdán értesült először a Kunduz térségében történteket elemző jelentésről és a hozzá tartozó videóról. Ezt követően elfogadta Wolfgang Schneiderhan, a Bundeswehr főszemlélője és Peter Wichert védelmi minisztériumi államtitkár lemondását.
A botrány kiváltója a Bundeswehr tábori csendőreinek jelentése, melyet röviddel a szeptember 4-i kunduzi bombázás után küldtek el a potsdami bevetésirányító központba. A csütörtöki Bild Zeitung által idézett jelentés nemcsak azt bizonyítja, hogy a légitámadás során civilek is életüket vesztették, hanem azt is, hogy súlyos hiányosságokat is feltárt a bombázást követően a történtek felderítésében. Jung még honvédelmi miniszterként folyamatosan visszautasította a civil áldozatok tényét. A NATO adatai szerint a támadás 142 halottat követelt, közte 30-40 volt a civil áldozatot.
Frank-Walter Steinmeier (SPD) azzal vádolta Jungot, hogy a nyilvánosságtól és a parlamenttől „szisztematikusan visszatartott” információkat. Gregor Gysi, a Baloldali Párt frakcióvezetője lemondásra szólította fel Jungot. Jürgen Trittin Jung szemére vetette, hogy hazudott a parlamentben. „Ön mindannyiunkat bevitt az erdőbe, s ez elfogadhatatlan a demokráciában” – fogalmazott Trittin, és sajnálta, hogy hiányzott belőle annyi férfiasság, hogy vállalja a felelősséget és lemondjon. Jung csütörtök délelőtt még visszautasította az állásfoglalást a Bundestag plénuma előtt. Később az ellenzék nyomására időt kért, a történteket megvizsgálandó. Ulrich Kirsch ezredes, a Bundeswehr szakszervezetének vezetője dicsérte Guttenberget az új tájékoztatáspolitikáért. Mint mondta, a világos szavakat hiányolták a katonák Jung idejében.
