Október 8-án sikerült az átjutás; Kiss János és Sűrű Péter, a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület barlangászai összekötötték a Szivárvány- és a Sebes-barlangot, így feltárták a Bükk-fennsík első „emeletes”, vagyis átmenő barlangját. Ez azt jelenti, hogy a járat a víznyelőtől a forrásig ismert és járható – mondta el az MNO-nak Kiss János barlangkutató.
A barlangrendszer felmért és becsült járatainak hossza mintegy 3 kilométer, úgynevezett „légvonalbeli” hossza – ha a két végpontot egy képzeletbeli egyenessel összekötjük – pedig 700 méter. Kiss elmondta: a kutatás még 2005 novemberében kezdődött, és hosszabb-rövidebb megszakításokkal folytatódott négy éven keresztül. A feltárást időnként nehezítette a csapadékosabb időjárás, ilyenkor ugyanis a barlangban található „szifonok” – víz alatti járatok – ideiglenesen járhatatlanná váltak. A munkába idén áprilisban a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége is bekapcsolódott, így a barlangrendszer kétharmad része közös feltárás eredménye. A kutatás természetesen nem véletlenszerűen történt, a barlangászok bizonyos jelekből – például a két barlang vízhozamának és huzatának változásából – sejtették, hogy a Szivárvány- és a Sebes-barlang egymással összeköttetésben áll.
A feltárt Szivárvány-Sebes barlangrendszer időszakosan aktív, vízelvezető járatrendszere gazdag oldásos és eróziós formakincsekben, cseppkőképződményekben. A barlang belsejében egy nagyjából 10 méter hosszú aktív patak is található, amely mögött további nagyobb járatrendszert sejtenek a barlangászok. A barlang feltárása egyébként a „szokásos” módon, kézi erővel történt: a kutatók kézzel ásták ki az eltömődött járatokat, a kitermelt agyagot, hordalékot vödrökben szállították a felszínre. A Szivárvány-Sebes barlangrendszer feltárása során közel 1000 vödör törmeléket „termeltek ki” a járatokból, évekig tartó, kemény munkával – számolt be a sikerről Kiss.
Több száz barlangot rejt a Bükk
Szakemberek szerint a Bükk 15-20 millió évvel ezelőtt még valószínűleg lapos dombság volt, s a karsztos kőzeteket vastag üledék borította. Hegységgé válása, felszíni és felszín alatti karsztjának képződése akkor indulhatott meg, amikor az Alföld medencéje több lépcsőben mélyre süllyedt, s ezáltal a Bükk tömege is kiemelkedett. A vulkáni és folyóvízi tevékenység hatására a mészkőre települt üledékek nagy része lepusztult, a csapadékvíz pedig karsztosodást okozott, így alakítva ki a több száz barlangot.
(MNO/mlbe.hu)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!