Mint az MNO korábban már megírta, a gyógyításban elengedhetetlen a bizalom, ennek hiányában az emberek nem mennek el orvoshoz, nem tartják be az előírtakat, vagy könnyen manipulálhatókká válnak. Egy keddi konferencián pedig többek között arról szólt a disputa: a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Rendkívül nehéz helyzetben vannak a rezidensek, a fiatal pályakezdő orvosok. Az alacsony keresetük miatt jelentkező rossz anyagi helyzet mellett szembe kell nézniük a túlmunka okozta kiégéssel is. Erre a problémára szeretnék felhívni a társadalom figyelmét a rezidensek csütörtöki demonstrációjukon. Papp Magor szomorúnak nevezte, hogy az utóbbi években orvosellenes közhangulat alakult ki. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke az MNO-nak elmondta: nem az egészségügyi kormányzat felé akarnak előállni követelésekkel, hanem a „betegek, a közvélemény figyelmét szeretnék ráirányítani” a súlyos helyzetre.
A résztvevők a Nemzeti Múzeumtól indulnak, a belvárost érintve érkeznek meg a Szent István-bazilikához. A szervezők mintegy ezer fő részvételére számítanak a figyelemfelkeltő akción. A gyülekező 13 órától van, innen rövid beszéd után vonulnak át a következő helyszínre a rezidensek, a fiatal orvosok.
A társadalom az MRSZ elnöke szerint nincs igazán tisztában azzal, hogy voltaképpen a rezidensek, a fiatal orvosok min mennek keresztül addig, míg gyakorolhatják hivatásukat. A tényleges orvoslásig hat év képzésen, majd ötéves szakmai képzésen kell átesnie a jövendő doktornak. Ezek nagyon fáradságos és költséges esztendők – hívta fel a figyelmet Papp Magor. A szakmai képzés alatt „heti hatvan óra munkáért átlagosan 95 ezer forint” a fizetés, ez pedig nem elég a megélhetéshez. Éppen ezért a doktorok 75 százalékának másod-, míg több mint felüknek harmadik állása is van.
Az orvoslás önmagában is hatalmas pszichés megterheléssel jár, különösképpen a „betanulási idő alatt” vannak kitéve fokozott megterhelésnek a rezidensek. Ennek is köszönhető Papp Magor szerint, hogy Magyarországon az orvosok az átlagos élettartamhoz képes 8-10 évvel kevesebb ideig élnek. A létbizonytalanság, az anyagi kiszolgáltatottság, illetve az átlagon felüli pszichés megterhelés következtében az orvosok hamarabb megbetegednek, „harmincas éveik második felében kiégnek, elhagyják a pályát”. A jelenlegi körülmények között nem lehet megélni, számos orvos egzisztenciális okok miatt kényszerül külföldön dolgozni – teszi hozzá az MRSZ elnöke.
A kényszerű „álláshalmozás” miatt találkozik a beteg fáradt orvosokkal, Papp szavai szerint „egyszerűen nincs lehetőség regenerálódni, a problémák megjelennek a magánélet és a családalapítás területén is”. A fiatal orvosok komoly aggodalmukat fejezik ki a betegek iránt is – folytatja Magor –, hiszen „nekik is jobb lenne, ha kipihent és kiegyensúlyozott állapotban lévő orvosok végeznék az ellátásukat, törekvésükkel ők maguk is ugyanezt az állapotot szeretnék elérni”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!