Klímaváltozás: veszélyben a magyar élelmiszer-ellátás is

Elég volt az asztalfióknak készülő tervekből, most már határozott országgyűlési intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy Magyarországon víz- és élelmiszerhiány alakuljon ki – jelentették ki az Aszály és szárazodás Magyarországon című konferencia sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.• Magyar kutatók veszik fel a versenyt az extrém időjárással• Alkalmazkodunk vagy meghalunk

Állásfoglalást készítettek az október 7-i, Aszály és szárazodás Magyarországon címmel Kecskeméten megrendezett konferencia résztvevői, amelyet szerdán mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), Budapesten. Céljuk, hogy az Országgyűlés hozza meg a szükséges döntéseket, határozzon a nemzeti víz- és élelmiszer-ellátási létbiztonság programról, ezzel védje meg Magyarország polgárait az elkerülhetetlenül bekövetkező szárazodás következményeitől, a víz- és élelmiszerhiánytól.

Az állásfoglalásban kiemelték, hogy napjaink és a közeljövő aszályai nem azonosak az elmúlt évtizedekéivel, mert a globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg egyes területek éghajlati tulajdonságait, így például a Kárpát-medence szárazodási zónába került. Állásfoglalásuk azt is hangsúlyozza, hogy az aszály a korábbi időkkel ellentétben már nemcsak mezőgazdasági probléma, hanem az egész nemzetgazdaságot érinti. Fontosnak tartják a lakosság felkészítését is a változásokra.

A sajtótájékoztatón Németh Tamás, az MTA főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás következtében veszélybe került hazánk víz- és élelmiszer-ellátása is. Magyarország vize és talaja is kiváló, de véges. Csak akkor marad továbbra is ilyen, ha fenntarthatóan használjuk – jelentette ki. Az együttgondolkodás szükségességét hangsúlyozta, „mert a természeti erőforrások területe nem engedi azt, hogy diktátumszerűen gondolkodjunk”.

Hazánk aszályos területeiről szólva kiemelte az ember felelősségét, mert a természeti hatások mellett a túlhasználat és a szennyezés is pusztítja a talajt. A főtitkár véleménye szerint a világ népessége a jósoltnál is nagyobb mértékben fog nőni a jövőben, pedig már ma is több mint egymilliárdnyian nem jutnak megfelelő minőségű vízhez.

„Már az aszály sem a régi”

Láng István akadémikus, az MTA talajtani és agrokémiai bizottságának elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnökségi tagja, a konferenciát előkészítő csoport vezetője kiemelte, hogy a szárazodás nemcsak mezőgazdasági, hanem műszaki kérdés is, hiszen következtében tönkremegy a talaj, megsüllyed, ami az épületeket is veszélyezteti. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon kevés intézkedés történt eddig az aszályosodás ellen, hiába a sok elkészült program, „nem sokat látni belőle”. Pedig – mint viccesen megjegyezte – „már az aszály sem a régi”, hiszen gyakrabban és súlyosabban jelentkezik. Állásfoglalásukkal az a céljuk, hogy megmozgassák a politikai és a gazdasági élet vezetőit, legyen végre számon kérhető aszálystratégia végrehajtási utasításokkal. Ezért juttatják el azt haladéktalanul a döntéshozókhoz – jelentette ki az akadémikus.

Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója is a cselekvést hiányolta. Kiemelte az öntözés fontosságát hazánk mezőgazdaságában, de nem elégedett a mértékével. 200 ezer hektáron van öntözési engedély, de még a felén sem használják ki a lehetőséget – panaszolta. Bízik a 2011-es magyar európai uniós elnökségben, amelynek egyik fontos témája a vízgazdálkodás lesz.

A víztárolással kapcsolatban kifejtette, hogy nem szabad mindenáron minden vizet tározni. A legjobb víztározó a talaj, sokkal jobban kellene használni – tette hozzá.