Minden rendben, már csak Klausnak kell aláírnia a szerződést

A lisszaboni szerződés összhangban van a cseh alkotmánnyal, ezért ratifikációja befejezhető – döntött kedden a cseh alkotmánybíróság, miután 17 szenátor beadványa alapján megvizsgálta a kérdést. „A lisszaboni szerződés nincs ellentétben a Cseh Köztársaság alkotmányával” – szögezte le Pavel Rychetsky, a testület elnöke. Később ezt úgy pontosította, hogy a bíróság szerint sem a lisszaboni szerződés egésze, sem annak egyes részei nincsenek ellentétben a cseh alapszabállyal.

A döntés írásos indoklásának majdnem kétórás felolvasása végén azt mondta: ezzel a lisszaboni szerződés csehországi vizsgálata befejeződött, s az ügy el van döntve. A bíróság most határozatát haladéktalanul megküldi az összes érintettnek, tehát a beadvány szerzőinek, valamint a szenátusnak, a képviselőháznak, a kormánynak és az államfőnek. Megjegyezte: a testület 15 tagja egyhangúlag hozta meg döntését, különvéleményt senki sem fogalmazott meg. A dokumentum csehországi ratifikációjának befejezéséhez már csak Václav Klaus államfő aláírása hiányzik.

Az Európai Unió további 26 tagállama már korábban ratifikálta a szervezet új működési szabályzatát rögzítő szerződést. A szenátorok további beadványait, amelyek a maastrichti szerződés, a római szerződés és az Írország lisszaboni szerződés alól kapott kivételeinek megvizsgálását érintették, az alkotmánybíróság visszautasította.

Jan Fischer cseh miniszterelnök megnyugvással vette tudomásul az alkotmánybíróság döntését. „A szerződés ratifikációjának befejezése előtt most már semmilyen akadály sincs” – tolmácsolta a kormányfő álláspontját szóvivője, Roman Prorok. „Egyértelműen nagyon örülök a döntésnek. Az unió nyilvánvalóan fellélegzik” – reagált a döntésre Milena Vicenová, Csehország európai uniós nagykövete.

A politikai pártok képviselői első nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy a taláros testület döntése várható volt. „Nem meglepetés, vártuk” – mondta újságíróknak Mirek Topolánek, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke.

Václav Klaus államfő egyelőre nem nyilatkozott. A szenátori beadvány alkotmánybírósági tárgyalásának befejezése, illetve annak eredménye az elnök utolsó feltétele volt a dokumentum aláírását illetően.

Klaus előző feltételét, hogy Csehország kapjon mentességet a lisszaboni szerződéshez csatolt európai alapjogi charta hatálya alól, az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete teljesítette. Klaus azután bejelentette, hogy nem támaszt már újabb feltételeket.

Az alkotmánybíróság ezúttal másodszor foglakozott a lisszaboni szerződéssel. Tavaly ősszel a szenátus kérésére mindössze a szerződés néhány fejezetét vizsgálta meg, s azokat nem találta ellentétesnek az alkotmánnyal. Most a dokumentum egészéről kellett véleményt mondania. Jirí Oberfalzer, a beadványt benyújtó, 17 szenátorból álló csoport vezetője az alkotmánybírósági döntés kihirdetése után nem zárta ki, hogy esetleg az európai bíróságokhoz fordulnak. A szenátoroknak ugyanis kifogásuk van az ellen, ahogyan a bíróság a beadványukat kezelte és megtárgyalta. Oberfalzer a kifogást nem pontosította. „Úgy véljük, hogy az alkotmánybíróság a lisszaboni szerződést eurokonform módon, s nem a dokumentum eredeti szelleme alapján ítélte meg” – jegyezte meg kérdésre válaszolva a szenátor.

(MTI)