Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Csak szurkolói kártyával a focimeccsekre című cikkében ismerteti azokat az elképzeléseket, amivel a svájci rendőrség meg kívánja akadályozni a terjedőben lévő huliganizmust. A svájci labdarúgó- és jégkorongmérkőzések látogatói a 2011–2012-es szezontól úgynevezett szurkolói kártyával azonosítanák magukat, amennyiben szeretnék meglátogatni az első osztályú összecsapásokat. Erre a megállapodásra jutottak pénteken a kantonok igazságügy- és rendőrminiszterei. (Svájcban a rendőrség a kantonok ügye – a szerk.) Így kívánják megkönnyíteni a huligánok azonosítását. További intézkedésként a Kantonok Igazságügy- és Rendőrminisztereinek Konferenciája (KKJPD) követelte, hogy a vendégcsapat saját biztonsági kísérőt küldjön, nevezetesen két főt száz szurkolónként. A mérkőzésnek helyet adó kantonnak három úgynevezett megfigyelőt, azaz rendőrségi szurkolófigyelőt kell alkalmanként kiállítania, áll a KKJPD közleményében. Fontos, hogy mindig ugyanazokat az embereket vessék be. A stadionoknak is lesznek feladatai. A KKJPD elképzelései szerint a jövőben a stadionok rendtartásait és biztonsági koncepcióit az illetékes szervek bírálják el. A KKJPD követeléseit nem képes maga megvalósítani. Ezek az intézkedések inkább ajánlásoknak számítanak. Ugyanakkor az a meggyőződésük, hogy a széles támogatottság okán megvalósítható. Mindeközben Svájcban minden hétvégén közel 900 rendőrt vetnek be, hogy biztosítsák a labdarúgó- és jégkorongmérkőzések biztonságát. A KKJPD szerint ez a helyzet tarthatatlan. Ezek a bevetések nemcsak jelentős többletköltséget okoznak, hanem rendőri erőket vonnak el más fontos feladattól.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Steinbach: Westerwelle megvásárolja a bizalmat című cikkében ismerteti a kitelepítettekről megemlékező alapítvány vezetőjéről kirobbant vita állását. Tovább éleződik a „Menekülés, Elüldözés, Megbékélés” emlékhelyet működtető alapítvány vezetése kapcsán kirobbant vita. Erika Steinbach, az Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöke, Guido Westerwelle (FDP) külügyminiszter szemére vetette a Bild Zeitungba írt cikkében, hogy a szomszédos országok bizalmát „saját polgárainak vagy szervezeteinek feláldozásával kívánja megvásárolni”. Westerwelle kifejezetten ellenzi, hogy Steinbach az emlékhely – amely az elüldözöttek sorsára kíván emlékeztetni – alapítványi tanácsában helyet foglaljon. A német külügyminiszter varsói bemutatkozó látogatásán így indokolta álláspontját: „Azt kívánjuk, hogy ez egy olyan projekt legyen, ami országainkat közelebb hozza, ami hozzájárul a megbékéléshez. Mindent elkerülünk, ami ezzel az elgondolással ellentétes.” Erika Steinbach most azt írta, hogy sem az egyházak, sem a szakszervezetek vagy más, az áldozatokat képviselő szervezetek jogaival sem bántak így, mint az Elüldözöttek Szövetségének járó alapítványi tanács pozíciójával – ezt azonban a BdV szintén nem engedheti meg. Írásában bírálta azt is, hogy egyetlen német külügyminiszter sem koszorúzta meg az elüldözöttek tömegsírjait. Emlékeztetett a lengyelországi tömegsírokra (Marienburgra, Lamsdorfra, Zgodára, Potulitzra), valamint az egykori Jugoszláviában fekvőkre (Rudolfsgnadra, Gakowára). Jugoszláviában a háború végére mintegy 50 000 dunai sváb pusztult el számos koncentrációs táborokban. Egyedül a gakowai táborban az elüldözöttek szervezeteinek adatai szerint 1947-ig 8000 ember veszítette életét, a rudolfsgnadi táborban mintegy 11 000 elüldözött pusztult el. A lengyelországi táborokban is sok ezer német veszítette életét, többek között Lamsdorfban is. Potulitzban 37 000 elüldözöttek tartottak fogva, a halálos áldozatok számát ott is ezrekre becsülik. Összességében több mint ezer táborban rabosítottak német elüldözötteket Lengyelországban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Erika Steinbach úgy fogalmazott, a helyieknek a múltra, az elüldözöttek táboraira és tömegsírjaira való emlékezése „gyakran nagyobb és elkötelezettebb, mint a német politika részvéte”.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
