Szankcionálható klímamegállapodást vár az EP

Jogilag kötelező, ambiciózus, számszerű vállalásokat tartalmazó megállapodásra kell törekednie az Európai Uniónak a decemberi koppenhágai nemzetközi csúcskonferencián, amelynek célja egy új éghajlatvédelmi egyezmény kidolgozása – sürgette az Európai Parlament (EP) szerdán strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozatában.

Az 516 igen, 92 nem, 70 tartózkodó szavazattal elfogadott szöveg azt is szorgalmazta, hogy a megállapodás tartalmazzon egyértelmű elkötelezettséget a fejlődő országok segítésére, továbbá rendelkezéseket a vállalásokat nem teljesítők szankcionálására.

Az EP hangoztatta annak fontosságát, hogy az EU megőrizze önként vállalt vezető szerepét e téren, és tartson ki amellett a vállalása mellett, hogy 2020-ig 30 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátást.

A téma plenáris vitájában felszólalt Tabajdi Csaba (MSZP), aki kiemelte, hogy a közép-európai uniós tagállamok elkötelezetten támogatják az EU klímapolitikai céljait. Hozzátette, hogy a közép-európai és balti államok 1990 óta jelentős, 30-50 százalékos csökkentést értek el a nehézipari termelés összeomlása miatt, és a rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi hatások enyhítése a mai napig óriási terhet ró rájuk.

Közleményében Tabajdi megállapította, hogy Magyarország klímavagyona, azaz a jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv keretében felhalmozott kibocsátási egységeinek értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 2300 milliárd forintra tehető.

Felszólalt a vitában Balczó Zoltán (Jobbik) is, aki egyebek között kiemelte: az Európai Uniónak minden erkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy Koppenhágában határozottan lépjen föl az Egyesült Államok és Kína kibocsátáscsökkentése érdekében. Ő is rámutatott a volt szocialista országok hozzájárulására az uniós vállalások teljesítéséhez. „Nehéziparunk összeomlása jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezett, de szociális, társadalmi árat fizettünk érte” – fogalmazott.

A koppenhágai találkozóval foglalkozott szerdai felszólalásában Áder János (Fidesz) is. Kiemelte, hogy az egységes európai uniós álláspont kialakítását akadályozza a szén-dioxid-kvóták 2012 utáni értékesítése körüli unión belüli vita. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, a három balti ország, Szlovákia és Bulgária ragaszkodik ahhoz, hogy a kvótájukat 2012 után is értékesíthessék, hiszen máris túlteljesítették kiotói vállalásaikat – szögezte le.

(MTI)