A második tatárjárás Magyarországon- elsöprő magyar győzelem a hódítók felett

A második tatárjárás az az esemény, amikor 1285-ben Nogáj tatár hadvezér és Talabuga újra megtámadták Magyarországot északon és dél-keleten. A második tatárjárás idejében a magyarok elsöprő sikert arattak: Pestnél legyőzték a betört hódítókat, akik Erdélyen keresztül véres fejjel menekültek el hazánkból.

A második tatárjárás: magyarok és tatárok harcolnak egymással. Forrás: Wikipedia

A második tatárjárás kevéssé ismert történelmi eseményünk. Amikor 1242-ben hirtelen távoztak hazánkból Batu kán mongol hadai, többféle magyarázat is született  e váratlannak tűnő döntésükre. 

A második tatárjárás: magyarok és tatárok harcolnak egymással. forrás: Wikipedia

A második tatárjárás előzményei

Egyrészt, hogy meghalt Ögödej nagykán és Batu az új nagykán megválasztására sietett vissza Mongóliába. A másik nézet szerint a tatár harcmodor része volt, hogy az első, meglepetésszerű, elsöprő támadás után kivonulnak az országból, majd visszatérnek újra. IV: Béla egészen a haláláig, 1270-ig tartott attól, hogy újabb mongol támadás fogja fenyegetni Magyarországot, ezért már csak úgy adományozott birtokokat, ha tulajdonosuk kővárat épített rajta. Ugyanis a kővárat a mongol-tatárok, mivel lovasnomád nép voltak, nem tudták bevenni.

Az 1285-ös tatár támadást belpolitikai válság előzte meg. Az uralkodó IV. Kun László 1282-ben vívta meg a Hód-tavi csatát: kedvelt kunjainak egy része lázadt fel ellene. 

Ennek  az volt az oka, hogy a pápai legátus felszólította Lászlót: tartassa be a kunokkal a törvényeket. A kunok pogány szokások szerint éltek, nem követték a keresztény vallás szabályait. László ezt megpróbálta, de fellázadtak ellene.

A tatárok bíztak abban, hogy kihasználhatják az ingatag helyzetet, ezért támadtak újra 1285-bek. Ám az országba betört támadók nem jutottak Pestnél tovább, mivel a Duna nem fagyott be, ezért nem tudtak átkelni a budai oldalra.

Tatárjárás a Thúróczy Krónikában. forrás: Wikimedia Commons

Benedek esztergomi prépost a második tatár támadásról:

,,A tatárok végtelen sokasága Erdély felől Pest alá jött és Erdélytől kezdve a Dunáig az egész földet elpusztították, de a nemesekből és a fegyveresekből csak igen keveset voltak képesek megölni. (...) A tatárokból viszont a magyarok és más magyarországiak egyes ütközetekben mintegy huszonhatezret öltek meg és most, a tatárok, hogy a magyarok keze közül kiszabadulhassanak, Erdélybe vonultak vissza.” (B. Szabó János: A tatárjárás, Budapest, Corvina Kiadó, 2007. 181–182.) 

A tatár sereg nagyságáról szólva Benedek prépost 200 ezer főt említett meg, ami feltehetően erős túlzás.

Tíz levágott tatár fej: ajándék a királynak

A magyarok az ún. vár taktikát alkalmazták a tatárokkal szemben. Ez azt jelentette, hogy a megépített kővárakból kitörtek, rátámadtak a portyázó hódítókra, majd visszahúzódtak a falak mögé. Ilyen összeütközésekről tudunk Regéc, Torockó és Tarkő környékén.

Kun László király. forrás: Wikipedia

A tatárok visszaverésében Simonfia György és Aba Amádé is kitüntette magát. Az utóbbi tíz levágott tatár fejet vitt az uralkodónak, IV. Kun Lászlónak. Kun László oklevélben is megemlékezett Simonfia György vitézségéről.

"György mester maga mellé véve rokonainak, társainak és barátainak hasznavehető segédcsapatait, több alkalommal ismételten hatékonyan és dícséretet érdemlő módon küzdött meg ezen tatárokkal hazánk védelmében és irántunk való hűségének bizonyságául úgy, hogy rokonai és szerveinsei sok súlyos sérülést szenvedtek, illetve meghaltak és igyekezetével országunk lakói körül sok foglyot kiszabadított a tatárok fogságából, továbbá győzelme jeléül szokás szerint sok tatár fejét elküldte hozzánk" .

Telebuga seregének egy része eltévedt az erdélyi hegyekben, ahol a jégeső, a hóviharok és az éhínség is sújtotta őket. Nogaj ekkorra már kivonult Magyarországról, ezt Telebuga úgy értékelte, hogy cserben hagyta őt, így a hadjárat után a két hadvezér kapcsolata is megromlott.

A halics-volhíniai évkönyv  Telebugáról

"Telebuga pedig a hegyen át vette útját, s a mit három napon megjárhatott az ember, ott ő 30 
napig bolyongott az Isten haragjától űzetve a hegyek között, és kitört az éhség közöttük, úgy, hogy 
emberhússal kezdtek táplálkozni, azután maguk is kezdtek hullani és hihetetlen sokan vesztek oda. 
Szemtanuk mondták, hogy százezer halott volt, az istentelen Telebuga gyalog jött vissza, a nejét 
egy rossz gebén vezetve, úgy csúffá tette őt az Isten."

Mivel a magyarok visszaverték a tatárokat, ezután már nem érezték úgy, hogy hogy a betörő hordák legyőzhetetlenek. A második tatár támadás és annak sikeres visszaverése után a tatárok  többet már nem próbálkoztak Magyarország megtámadásával. A Magyar Királyság ezután már képes volt hódító külpolitikába kezdeni kelet felé. 1345-ben Lackfi András támadt a tatárokra, akik erdélyi területre törtek be és győzte le őket.

A második tatárjárásnál

1. Magyarország bizonyította, hogy joggal nevezik Európa védőbástyájának,

2. IV. László és seregei visszaverték a betörő tatárokat,

3. IV. Béla tatárjárás utáni az országot megerősítő politikája tehát sikeresnek bizonyult.