„A jelenleg rendelkezésre álló információk nem elegendők ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen nevezni az elkövetőket vagy a fenyegetések valódi célját” – fogamazott a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő, akit az ukrán nyelven íródott bombafenyegetésekről kérdeztünk.
Mint ahogyan korábban beszámoltunk róla, az Index birtokába jutott az az ukrán nyelvű levél, amelyet több magyar iskola is megkapott és amely bombafenyegetést tartalmaz. A levelet egy magát ukrán katonának kiadó személy írta. Állítása szerint körülbelül ötszáz robbanószerkezetet helyeztek el. A rendőrség azóta megerősítette: eddig hét oktatási intézmény és kilenc közintézmény kapott ilyen levelet.
Az ukránok küldték a bombafenyegetést?
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője rámutatott: a technika mai állása mellett gyakorlatilag bárki képes lehet idegen nyelvű – akár ukrán – fenyegető üzenetet létrehozni. Egy fordítószoftverrel akár egy sértett diák is megírhat egy ilyen levelet, aki nem szeretne dolgozatot írni, ezért önmagában a nyelvezet nem tekinthető perdöntő bizonyítéknak.
Horváth József szerint ezt ugyanakkor kizárni sem lehet.
Az elmúlt időszakban egyre élesebb hangvételű megszólalások érkeznek az ukrán politikai elit és szélsőjobboldali militáns csoportok részéről Magyarországgal szemben.
Nem ritkák a közvetlen fenyegetések sem a magyar miniszterelnök vagy a külügyminiszter irányába.
Ebben a politikai környezetben az sem zárható ki a szakértő szerint, hogy a fenyegetések valóban azok, aminek elsőre tűnnek. Horváth József azt mondta, több tucatnyi lehetséges forgatókönyv vázolható fel, a provokációtól a belpolitikai befolyásolási kísérleteken át egészen az egyszerű pánikkeltésig.
Összefüggés a tavalyi bombariadókkal?
Emlékezetes, tavaly január 23-án ukrán IP-címekről érkezett, bombafenyegetésről szóló e-maileket kapott több mint háromszáz magyar iskola. Egy héttel később, 2025. január 31-én országszerte 44 intézmény kapott bombafenyegetést. Az érintett intézményeket kiürítették, de sehol sem találtak robbanóanyagot.
Felmerült az is, hogy a mostani esetek összefüggésben állhatnak-e a tavaly januárban történt bombariadókkal.
Horváth József szerint a nyílt forrásokból dolgozó elemzők és az újságolvasók számára továbbra sem ismert, kik álltak a korábbi fenyegetések mögött. Éppen ezért nem feltétlenül a tavalyi eseményekkel kell párhuzamot keresni, sokkal inkább az elmúlt hetek és az előttünk álló időszak politikai és biztonsági folyamataira érdemes koncentrálni.
Amennyiben – pusztán feltételezésként – ukrán eredetű provokációról lenne szó, úgy azt már a választások megzavarását, befolyásolását célzó műveletek egyik elemeként kellene értelmezni a szakértő szerint.
Horváth József úgy véli, ez jelenleg csupán egy a számos lehetséges magyarázat közül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!