Ezt állapította meg egyebek között az Európai Bizottság a foglalkoztatás uniós helyzetéről szóló éves jelentésében, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra Brüsszelben. A jelentés szerint a válság javarészt visszafordította a 2000 óta elért foglalkoztatásnövekedést, a legkedvezőtlenebb helyzetbe a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak kerültek.
Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért is felelős biztos hangoztatta: a jelentés azt tanúsítja, hogy össze kell egyeztetni a válságra adott rövid távú válaszokat a hosszú távú szerkezeti reformokkal. „Ezek a reformok lényegesek ugyanis ahhoz, hogy az EU gazdasága és munkaerőpiacai a jövő kihívásaira készen állva tudjanak kiemelkedni a jelenlegi recesszióból” – fogalmazott Spidla.
Az adatok szerint a kilencvenes évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, ez a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli-időszak közel 45 százaléka egy évnél hosszabb ideig tartott (a statisztika szerint az „éllovas” Magyarországon 13,9 hónapig), míg ez az adat az Egyesült Államokban csupán 10 százaléknyi. A tavalyi második fél év és az idei második fél év között a huszonhét EU-tagállam közül csak Luxemburgban bővült a foglalkoztatás, minden más tagországban hanyatlott. A csökkenés mértéke uniós átlagban 1,9 százalék volt, de például Lettországban és Észtországban 10 százalék fölé, Írországban, Spanyolországban és Litvániában 6,5–8,2 százalékra rúgott. Magyarországon 4,5 százalékos visszaesést állapított meg a jelentés.
A munkanélküliségi arány a balti államokban ugrott meg különösen, valamint Spanyolországban és Írországban: ezekben az államokban 10-20 százalék közötti már az arány. Magyarország a 9,5 százalékos uniós átlag közelében található 9,8 százalékkal. A jelentés azt is megállapította, hogy az EU-nak a versenyképes – alacsony szén-dioxid-kibocsátású – gazdaság irányába tett lépései „fontos hajtóerőt” jelentenek a munkaerőpiac szempontjából. Elképzelhető ugyan, hogy a teljes nettó munkahelyteremtés nem lesz hatalmas (hiszen az új „zöld” munkahelyek létrejötte és a meglévő munkahelyek „kizöldítése” részben más munkahelyek megszűnésével járhat), az ennek alapját képező szerkezeti változások azonban a munkavállalók gazdasági ágazatokon és készségtípusokon átívelő átrendeződését fogják magukkal vonni – áll a jelentésben.
(MTI)
