Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként hagyta jóvá a lisszaboni szerződést.
Klaus nyilatkozatában azt állította, hogy az alkotmánybíróságnak ezzel a döntésével már előre számolt, s bírálta a testületet. „Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a lisszaboni szerződés elfogult politikai védelme...” – jelentette ki a cseh államfő, aki határozott ellenzője a lisszaboni szerződésnek. Az alkotmánybíróság döntésének indoklását „nem megfelelőnek és konfrontatívnak” minősítette. A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban. „A lisszaboni szerződés hatályba lépése után – az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére – a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni” – húzta alá a vezető cseh politikus.
Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a lisszaboni szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.
Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya aló. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.
(MTI)
Brutális pusztítást okozott a havazás, elárasztották a kárbejelentések az egyik legnagyobb hazai biztosítót















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!