Veszélyben az amerikai gazdaság?

A The New York Times az Egyesült Államokban szerdán bejelentett károsgáz-kibocsátáscsökkentés lehetséges hatásait vizsgálja, a BBC pedig arról számol be, mennyit ér pontosan az eddigi legnagyobb angolszász aranykincslelet.

The New York Times

Kemény kihívás elé állítja az amerikai cégeket a nemrégiben elfogadott gázkibocsátási limit. Az amerikai lap szerint több cég már rég felkészült egy efféle szabályozás következményeire, mások szerint azonban egy ilyen törvény hatása katasztrofális lehet az ország egyébként is megtépázott gazdaságára.

Mint ismert, a Fehér Ház szerdán bejelentette, az Egyesült Államok ideiglenes, 17 százalékos gázkibocsátás-csökkenési tervvel érkezik a jövő havi koppenhágai csúcsra. A nagyobb cégek azonban már rég felismerték, egy efféle döntés elkerülhetetlen, és most büszkén mutogatják önkéntes alapon elért eredményeiket. A fenntartható fejlődés elmélete, mely két évtizede még csak néhány tudós radikális gondolata volt, mára általánosan elfogadott dolog, melyet a legtöbb cég magáévá tesz – legalábbis a közönség előtt mindenképp.

Elég csak annyit mondani, hogy a Wal-Mart, az ország legnagyobb üzletlánca is hitet tett a fenntartható fejlődés mellett: a cég minden lehetséges módon igyekszik csökkenteni áruházai energiafelhasználását, és több százezer beszállítóját is pontos szén-dioxid-kibocsátási jegyzékek készítésére kötelezi. Olyan cégek, mint a General Electric, a Ford Motor Company vagy a PepsiCo pedig környezetvédő csoportokkal léptek koalícióra: széles körű együttműködés keretében igyekeznek megoldást találni a kibocsátáscsökkentés gondjaira.

Az üvegházhatást erősítő gázok termelését ugyanis megállítani is nehéz lesz, csökkenteni pedig különösen. Az ehhez szükséges radikális átalakítás valószínűleg évtizedekig is eltart majd. A kongresszus tervei szerint az Egyesült Államok a kibocsátáskereskedelemnek nevezett rendszerrel érne el évről évre csökkenő károsgáz-kibocsátást: az ország számára egyetlen közös határszámot dolgoznak ki, ezt azonban a cégek igényeiknek megfelelően cserélgethetik egymás között.

A sok bizonytalanság ellenére egy dolog világosan látszik: az alternatív energiaforrások felhasználását nagy mértékben felgyorsítja majd a folyamat, bizonyos nagy energiaigényű ágazatok (különösen a kőolaj-finomítók és a szénerőműveket működtető cégek) azonban nehéz idők elé néznek. Az olaj-előállítók és -finomítók igyekeznek megakadályozni a törvény elfogadását. „Dühöng a gazdasági válság, a munkanélküliség több mint tízszázalékos. Kérdem én, mi a fontosabb: a gazdaság, a munkahelyek vagy az, hogy imponáljunk egy csapat külföldi hivatalnoknak?” – teszi fel a kérdést blogjában Charles T. Drevna, a finomítók egyesületének elnöke.

A legnagyobb kereskedelmi csoportok szintén ellenzik az új szabályozás bevezetését, olyan nagy hatalmú szervezetek lobbiznak a szenátus elutasító döntése mellett, mint az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája. Az egyesület klímapolitikája azonban látványos kilépésre indította annak több tagját is, olyan nagy cégek, mint az Apple vagy a Nike mondták fel tagságukat a kamara „elmaradott” intézkedései miatt.

Adam Sieminski, a Deutsche Bank vezető közgazdásza úgy véli, már maga a cél kitűzése is hatalmas előrelépés, hozzáteszi azonban, a munka lényegi része csak most következik. Sieminski szerint a legfontosabb lépés minél előbb és minél szélesebb körben helyettesíteni – mind természetes gázzal, mind atomenergiával – a széntüzelésű erőműveket, ezek adják ugyanis ma az ország energiatermelésének felét. „Rengeteg ötletünk van – mondja –, de senki sem fogadta még el a tervet, mely közelebb visz majd minket az elnök által meghatározott célhoz”.

BBC

Több mint hárommillió fontot ér a nemrégiben talált angolszász aranykincslelet. Végéhez ért az aranykincslelet becslése, melyet még szeptemberben talált egy amatőr régész. A nyolc szakértő bevonásával végzett becslés végül egész pontosan 3,285 millió fontos (nagyjából 970 millió forint) értéket állapított meg. Ezen az összegen osztozik majd Terry Herbert, a megtaláló és Fred Johnson, a föld tulajdonosa, melyen a kincset megtalálták. A mintegy 1600 darabos lelet nagyrészt fegyvereket tartalmaz.

Helyi erők szeretnék, hogy a kincs ne kerüljön messzire a megtalálási helyétől: a birminghami múzeum és a Stoke-on-Trentben székelő kerámiamúzeum is szeretné magáénak tudni a nem mindennapi leletet. A két város önkormányzata közös gyűjtést indított, mely máris mintegy 40 ezer fontnyi adományt gyűjtött össze. A kincset a birminghami múzeumban közszemlére tevő szeptemberi kiállítás 42 ezer embert vonzott. A lelet egy része ma a British Museumban tekinthető meg.