Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilapban David Vonplon „Hihetetlen intellektuális arrogancia” címmel készített interjút Roger Köppellel, a minaretek betiltásának egyik legfontosabb támogatójával, a Weltwoche hetilap kiadójával és főszerkesztőjével. Köppel elmondta, amikor ő volt a Welt főszerkesztője, akkor nem jelenhetett volna meg ott olyan cikk, mint a „Svájc visszaesik a felvilágosodás előtti szintre” című írás. Ez szerinte a hihetetlen intellektuális arrogancia megnyilvánulása. Azt mutatja, milyen nehézségeket okoz az újságírói fővonalnak a nép demokratikus döntésének elfogadása. Pedig a minaretek építésének tilalma a politikai iszlámmal szembeni fenntartásokat fejezte ki. Ezért kapott többséget, annak ellenére, hogy hatalmas ellenkampányt folytattak vele szemben. A nép „igenjével” bebizonyította bátorságát. A riporter közbevetette, hogy világhírű lapok úgy minősítették a népszavazást, mint „egy perverz” (Times), „nagyon kínos” (New York Times), „katasztrofális” (Süddeutsche Zeitung), vagy „politikailag gyáva” döntés (Wall Street Journal).
Köppel szerint kísértet járja be a világot, a demokrácia kísértete. Ezért ideje lenne döntéshozóinknak, hogy elmagyarázzák a külföldnek, a svájci polgárok fontos politikai kérdésekben maguk döntenek. Mielőtt az amerikaiak és a németek felháborodnának a demokráciánkon, érdemes lenne nekik is több demokráciáért küzdeniük otthon – vélte. „Nagyon kíváncsi lennék” – fogalmazott –, „milyen eredményt hozna egy németországi szavazás a minaretekről.” A szerkesztő azt is elmondta, hogy súlyos erkölcsi hiányosságnak tartja a vezető svájci politikusok nyafogását. Evelin Widmer-Schlumpf igazságügyi és rendőrminisztert sem azért fizetik szerinte, hogy külföldön bocsánatot kérjen népe demokratikus döntésért. Svájcban ugyanis a nép a szuverenitás letéteményese, a kormány feladata, hogy a népakaratot megvalósítsa és nem az, hogy pártpolitikai szimpátiáit kiélje. Az esetleges külföldi tiltakozások ellenére, ha a demokratikus alapjogokról van szó, akkor nem szabad hagynia Svájcnak, hogy politikai haszon érdekében megfélemlítsék. Egyébként Köppel szerint a diplomácia feladata, hogy ha szükséges, megnyugtassa a kedélyeket.
Köppel elmondta, kezdetben szkeptikusan viszonyult a kezdeményezéshez, de amikor megtapasztalta az elitek és egyes muszlim szervezetek reakcióit, akkor lett igazán a minarettilalom támogatója.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A tartományi gyűlés alelnöke lemondott című cikkében foglalkozik a brandenburgi Baloldali Párt vezetőit tizedelő besugói vádakkal. Mivel együttműködtek az NDK állambiztonsági minisztériumával, két brandenburgi baloldali párti politikus, Gerlinde Stobrawa, a potsdami tartományi gyűlés alelnöke és Renate Adolph, a párt fogyasztóvédelmi szakértője is lemondott.
A 60 esztendős Stobrawára a Stasi-dokumentumok felbukkanása után komoly nyomás nehezedett. A Birthler Hivatal – a Stasi-dokumentumokat kezelő intézmény – ugyanis új aktákat közölt egy áldozatról, melyben egy bizonyos Marisa nevű ügynök 1987-es jelentései voltak megtalálhatók. Más dokumentumokból kiderült, hogy ez Stobrawa fedőneve volt. Eddig a politikus asszony azt állította, hogy tudatosan nem tevékenykedett ügynökként. Thomas Nord, a Baloldali Párt frakcióvezetője elmondta, az új akták miatt komolyan kétségbe vonható ennek a változatnak a hitelessége.
Renate Adolph baloldali párti képviselő is lemondott mandátumáról, mert fiatal nőként a Stasi külföldi hírszerzésre szakosodott felderítő főosztályának dolgozott. Sajnálta, hogy nem volt elég ereje ahhoz, hogy tájékoztassa a pártját. A lemondással a pártját, a koalíciós partnert és a családját kívánta megóvni az esetleges károktól. A Hönowban élő Adolph az NDK-s időszakban újságírást tanult. 1990-ig az ADN állami hírügynökségnél, a Berliner Zeitungnál és a Junge Welt kiadójánál dolgozott. Az 55 éves nő 2004 óta tagja a Baloldali Párt frakciójának.
origo.hu
Zelenszkij Budapesten a háborúról beszélt
