Keresik az „égig érő fát”

A Dél-Alföld legidősebb és legnagyobb fáit keresi a szegedi székhelyű Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület; a famatuzsálemek állapotának felmérésére diákok számára írt ki pályázatot a civil szervezet.

MNO
2009. 12. 27. 14:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Égig érő fa programban részt vevő általános és középiskolás diákok, valamint felsőoktatási hallgatók feladata néhány fényképfelvételt készítése a faóriásokról, illetve egy-egy adatlap kitöltése. A beérkezett pályázatok alapján az egyesület honlapján folyamatosan bemutatja a famatuzsálemeket.

A Dél-alföld legöregebb fája a közelmúltig minden bizonnyal a bekeháti öreg nyár lehetett – mondta el az MTI-nek Bojtos Ferenc, az egyesület irodavezetője. A fa törzsének kerülete nyolc méter volt, kora pedig meghaladta a háromszáz évet. Néhány éve egy téli vihar kidöntötte a fát, sarjai azonban állnak – ugyan ifjabbak, „csak” 150-200 évesek –, de méretük megközelíti az öregnyárét. A régió egy másik híres famatuzsáleme az Erkel-fa a gyulai várfürdő parkjában; a hagyomány szerint egykor ennek lombja alatt írta a zeneszerző a Bánk bánt.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki kara katasztert készített az ország legidősebb fáiról, ezért a civil szervezet most nem elsősorban az öreg erdei fákat keresi, inkább azokra az öreg gyümölcsfákra és parkokban álló díszfákra kíváncsiak, amelyeket még az 1800-as években ültettek, és amelyek kimaradtak a tudományos összeírásból.

Az idős fák korát többféle módszerrel is meg lehet határozni – mondta el a természetvédelmi szakember. A legegyszerűbb a törzsátmérő és a korona méretének összehasonlítása egy hasonló helyen élő, ismert korú egyedével. Ez a módszer azonban csak évtizedes pontosságú becslést ad. A fa „megszondázásával” pontos eredményt lehet kapni: ekkor a szakemberek fúróval mintát vesznek a fatörzsből, és megszámolják az évgyűrűket. Ez a módszer sem használható azonban mindig, a Tisza árterében álló fűzfák például természetes módon belülről korhadnak, s esetükben mindig csupán a külső, néhány évtizednyi fatest marad meg – közölte Bojtos Ferenc.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.