Mindenkire 5000 spam jut

Az egyre növekvő terrorfenyegetés miatt kénytelen elhagyni otthonát Észak-Írország egyik legmagasabb rangú bírája a BBC szerint, a CNN pedig az online bűnözés egyre fenyegetőbb elharapódzásáról ír.

BBC

Kénytelen eladni házát Észak-Írország egyik legmagasabb rangú bírája – írja a BBC. A disszidens köztársaságpártiak fenyegetése nagyobb, mint az elmúlt hat évben valaha.

Treacy bíró belfasti házát kormányzati vészkivásárló intézkedés keretében vette át az állam. Treacy már elköltözött, házát 650 ezer fontért árusítják. A férfi lakhelyének közelében szeptemberben két rejtett bombát találtak a rendőrök, melyeket a tűzszerészek ugyan hatástalanítottak, a bíró biztonsága azonban kérdésessé vált, különösen mivel a bombákat épp azon a napon helyezték el, amikor Treacy börtönbe küldött három rendőrtisztek ellen tervezett merényletben vétkesnek talált IRA-kötődésű férfit. A rendőrség nem sokkal később megállapította, a pokolgépeket is az úgynevezett „Folytonos” (Continuity) IRA tagjai helyezhették el.

Novembertől kezdve egyébként is minden északír bírót különösen szigorú védelmi intézkedések óvnak, mivel a brit és az ír kormány által közösen felállított felügyelő szerv, az Independent Monitoring Commission (IMC) szerint hat éve nem volt ilyen komoly a terrorfenyegetés. Az IMC szerint a két fő disszidens szervezet, a már említett Continuity IRA és a „Valódi” (Real) IRA egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát, mely fokozódó biztonsági fenyegetést jelent. Az IMC kijelentései után két héttel a disszidens köztársaságpártiak megpróbálták felrobbantani a belfasti rendőri tanács épületét.

Különösen nagy veszély fenyegeti a bírákat, hiszen az IRA „fénykorában”, a 70-es és a 80-as években három bírót és azok több családtagját is megölte.

CNN

Egyre nagyobb veszélyt jelent az internet működésére az elharapódzó online bűnözés – derül ki a CNN cikkéből.

„Három vagy négy éven belül az internet annyira megtelhet szeméttel, hogy az emberek kétszer is meggondolják majd, merjenek-e online tranzakciókba bonyolódni” – véli Michael Fraser, az ausztrál technológiai egyetem kommunikációjogi professzora.

És valóban, a Symantec antivírusprogram-gyártó által közzétett adatok szerint 2009-ben az internetes levélforgalom 87 százalékát spamek, kéretlen levelek tették ki – igen nagy ugrás ez a tavalyi 70 százalékhoz képest. Több mint 40 billió ilyen üzenet ért célba, mely azt jelenti, a bolygó minden lakójára nagyjából 5000 spamlevél jut. Még aggasztóbb azonban, hogy ennek a levéltengernek mintegy 2 százaléka káros szoftvert, úgynevezett „malware”-t is tartalmaz – ez a szám a hétszerese a tavalyinak. Ezek a rosszindulatú programok beférkőznek a számítógépbe, és legtöbbször igyekeznek megszerezni a felhasználó személyes adatait, több változatuk létezik azonban a lehető legváltozatosabb formában. „Ausztrália számítógépeinek tíz százaléka fertőzött” – mondja Fraser –, „és ez még viszonylag alacsony szám, hiszen nálunk relatíve kicsi a széles sávú internet elterjedtsége”.

A malware-terjesztők pedig rendkívül ötletesek. Idén a szociális hálózatok robbanásszerű terjedésével együtt megszaporodott a feltört Facebook- vagy Twitter-fiókok száma is: így a vírusterjesztők már személyes ismerőseink nevében próbálhatják ránk tukmálni kétes portékájukat. „A múltban is idegesítette az embereket a spamáradat” – mondja a jelenségről Marian Merrit, a Symantec internetbiztonsági tanácsadója –, „egy Facebook-fiók feltörése azonban már kifejezetten kínos”. Egy másik „ügyes” húzás, mely még a szakértőket is meglepte, éppen a rosszindulatú szoftverek terjedésére játszik rá: a „scareware” programok internetes felbukkanó ablakai vírusfertőzésre figyelmeztetnek, majd éppen a felhasználó által letöltött „vírusirtó” terjeszti el a gépen azokat a programokat, melyeknek veszélyére figyelmeztetett.

A probléma azonban az, hogy ma nincs megfelelő rendszer, mely képes lenne alkalmazkodni a bűnözők állandóan változó eszköztárához. „Az emberek nem tudják, kihez forduljanak, a rendőrség nem tudja, hogyan írja le a bűntényt, és a jogi rendszer is nehezen birkózik meg az efféle új bűncselekményekkel” – mondja a helyzetről Fraser. A küzdelem hatékonyságának növeléséhez szigorú helyi és országos szabályozásra és nagyfokú nemzetközi együttműködésre lenne szükség – ez azonban ma még csupán a jövő zenéje.