Oszkó jó pályán látja Magyarországot

Magyarország nemcsak korábbi önmagához képest halad jobb pályán, hanem a versenytársakhoz képest is; a növekedést tekintve 2010-ben és 2011-ben a legjobb helyzetben lehet - mondta Oszkó Péter hétfőn, az APEH és az MKIK TOP 100 kiadványának bemutatásakor. Parragh László, az MKIK elnöke úgy vélekedett: a gazdaság dinamizálásáról érdemben még nem beszélhetünk.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az államadósság és a lakossági adósság leszorítása prioritást élvez, mert végtelenül kiszolgáltatottá teszi az országot, és ez a növekedés serkentéséhez is nélkülözhetetlen. A költségvetési hiány mértéke arról szól, hogy milyen gyorsan tudjuk csökkenteni az államadósságot. A miniszter szerint van rá esély, hogy az idei évre jelzett hiányt tartani tudjuk, és a jövő évit is, amíg a mostani kormány kontrollálja a kiadásokat.

Emlékeztetett: a költségvetés hiányát már lényegében a kamatkiadások okozzák, s ha sikerül leszorítani az államadósságot, az 1200 milliárd forintos mozgásteret ad. A vállalkozások most háromszor annyi kamatköltséget fizetnek, mint társasági adót, elemi versenyképességi kérdés tehát, hogy Magyarország mennyire hiteles adós, ez ugyanis a forintkamatok szintjét is befolyásolja – mutatott rá.

Oszkó Péter szerint Magyarország már elvégezte a költségvetési struktúra átalakítását, míg a versenytársak azzal küzdenek majd, hogy a hiány csökkentése érdekében adót emeljenek vagy kiadást csökkentsenek. Ennek köszönhetően 2010-2011-ben Magyarország lehet a legjobb helyzetben a növekedés tekintetében. A foglalkoztatási rátát illetően van még tennivaló: az uniós átlaghoz képest 11, a régióhoz viszonyítva pedig 6 százalékos lemaradás van. Az inaktívak magas aránya óriási versenyképességi hátrányt okoz, jelezte a miniszter, aki szerint a nyugdíj- és szociális rendszer átalakításának hatása 2011-2012-ben jelentkezik majd az időskorúak és kisgyermekesek foglalkoztatásának növekedésében.

A legnagyobb problémát az alacsony képzettségűek és a munkatapasztalattal nem rendelkezők foglalkoztatása jelenti – mondta Oszkó Péter –, ami csak állami beavatkozással kezelhető, s nem lehet takarékoskodni rajta. Az Út a munkához programra az idei közel 100 milliárd forintos költés után jövőre mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre. A foglalkoztatás adóterhelésének csökkentésére mintegy 700 milliárd forint adóterhet csoportosított át a kormány a fogyasztásra (az áfa és a jövedéki adó emelése révén), továbbá bevezette a vagyonadót – fogalmazott Oszkó Péter.

Az idén sikerült a marginális adóéket is 20 százalékkal csökkenteni a középső jövedelemsávban, s jövőre a magasabb jövedelemsávban is mérséklődni fog – emlékeztetett a miniszter. Az eredményeket a „világ” is látja: az OECD adatai szerint 2010-ben csupán két ország ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlege lesz pozitív, Magyarországé és Svédországé; az élőmunka költségeit tekintve 2010-ben az adóváltoztatásokat figyelembe véve Magyarország lesz a legolcsóbb a visegrádi országok közül londoni elemzések szerint.

Parragh László, az MKIK elnöke a rendezvényen úgy vélekedett: az egyensúly megteremtése nem elég, meg kell találni a növekedési lehetőségeket is. Vannak területek, ahol célzott programokkal tompítani lehetne a válság hatásait – mondta. A GDP 6,7 százalékos csökkenése 8,5 százalékkal rontja a vállalkozások jövedelmi pozícióját – mutatott rá. A tb-járulék mérséklése ugyan 300 milliárd forinttal csökkentette az élőmunka terheit, ezt azonban az egyéb terhek ellensúlyozták az MKIK elnöke szerint.

Szikora János, az APEH elnöke ismertette: a válság hatására nem esett vissza a regisztrált adózók száma, december 5-ig 76 722 új vállalkozást regisztráltak, és 62 120 szűnt meg. A tevékenységüket bejelentés nélkül végzők száma sem ugrott meg. A tavalyi egész évi 31,3 milliárd forinttal szemben ugyanakkor az idén november végéig már 47,2 milliárd forintra kértek társasági adóelőleg mérséklést a vállalkozások. Fizetési kedvezményt is nagyobb összegben igényeltek – tette hozzá az Apeh-elnök.

A hátralékok összege 400 milliárd forinttal emelkedett 2008 végéhez képest. A működő adózók hátraléka is mintegy 100 milliárd forinttal nőtt azzal összefüggésben, hogy az adóhatóság hosszabb időre, nagyobb összegben engedélyez fizetési kedvezményt. A válság miatt a részletfizetés helyett többen kérnek fizetéshalasztást (türelmi időt), egyéni helyzethez igazított ütemezéssel – mondta Szikora János.

Nőtt a felszámolások száma is: míg tavaly egész évben 10 594 felszámolást kezdeményeztek (az APEH 6841-et), az idén az első 11 hónapban 11 779-et (az APEH 5699-et).

(MTI)