Szanyi ír: agyalágyultság, 1 eurós vonaljegy, 1000 euró feletti átlagbér

Szanyi Tibor szocialista politikus sok toleranciát és kölcsönös tiszteletet, továbbá minél kevesebb öncélú fröcsögést szeretne 2010-ben. Legfrissebb blogbejegyzéséből azt is megtudhatjuk, mit ígérhetnének a szocialisták „reálisan”.

Szanyi szerint 2010 a normális emberek szemszögéből a remény éve kell, hogy legyen. Mert „bármennyire is pesszimista nép vagyunk, a lelkünk mélyén mi is szeretünk reménykedni. Abban, hogy ez, vagy az kedvezőbbre fordul” – írja.

A politikus kifejezetten élvezte, hogy a karácsonyi napok jobbára „acsarkodás-mentesen” zajlottak. „Bárcsak így maradhatna! Én például ebben (is) „naivan” reménykedem” – sóhajt fel bánatosan, majd nem sokkal később saját maga töri meg az „acsarkodás-mentes” ünnepi légkört: természetesen a Fidesz az, akivel szemben Szanyinak acsarkodni támad kedve... A Fidesz perspektívájából ugyanis szerinte a jövő esztendő „az egyelőre csak a „reményteli” bosszúé”. „A Fidesz vezetői szerint ugyanis meg kell bosszulni azt a rengeteg mindent, ami az elmúlt 8 évben épült ebben az országban, továbbá meg kell bosszulni azt is, hogy Európa egyik legerősebb és legkiterjedtebb szociális ellátórendszerét működtetjük, de legfőképp bosszúért kiált az, hogy – eddig – a közkasszáknak csak egy részére (t.i. néhány önkormányzati kasszára) sikerült rárontaniuk” – írja.

Rögtön meg is jegyzi, hogy szerinte az ellenzéki párt „agyalágyultságot” mímel, mert azt játsszák, „hogy nem látják az ország állapotát, s ezért nem tudnak mit mondani a jövőről. Érdekes módon a földgolyó összes kompetens elemző-intézete látja, konkrétan a jelenlegi kormányunkkal nagyjából azonosan”. Hiába, a Fidesz nem látja, milyen nagyszerű állapotban van az ország...

Nem úgy az MSZP, amelynek Szanyi meglátása szerint „jó oka van erősen reménykedni”. Hisz most olyan mélyen vannak, hogy innen már csak felfelé vezethet út. „Innen szép a győzelem!” – jegyzi meg. Reményt adhat erre szerinte, hogy nekik van perspektívájuk, ami a jövőhöz elengedhetetlen. Nagy nehezen ugyanis összehoztak „egy olyan makrogazdasági konszolidációt, amelyre most már az egyedüli autentikus szervezet, az EU is azt mondja, hogy jó alapul szolgál az euró mihamarabbi bevezetésére, akár már 2013-tól kezdődően”.

Ebből kiindulva el is engedi a szerző mindjárt a fantáziáját: „miért is ne lehetne azt meghirdetni, hogy a budapesti, de akár általában a magyar városi tömegközlekedésben egy vonaljegy ára 1 euró legyen?” Vagy mindjárt kitűzhetnék azt a célt is, hogy „2013 végére a hazai bruttó átlagkereset 1000 euró fölött legyen! Vagy azt, hogy a családi pótlék érje el a gyermekenkénti 100 eurót”. Szanyi elérhető álomnak gondolja, hogy ha a társadalom nekik, tehát a baloldalnak adná a parlamenti többséget, akkor bizony „hatékonyan” betiltanák a gyűlöletbeszédet, „és hasonló aljasságokat”. A „reális ígérni valók” sorába illeszthetőnek tartja a 8 általánossal is megérthető közüzemi számlákat, vagy szimplán egy méltányos (pl. 50 euró) éves díjú regisztrációval elérhető „országos és ingyenes wi-fi”-t.

Szanyi végezetül azt óhajtja, hogy „2010 legyen hát a konstruktív kormányzás és a konstruktív ellenzékiség éve”.

Úgy legyen.

(Forrás: kapcsolat.hu)