Erdei Tamás aláhúzta: a jegybanknak elsősorban a makroprudenciális felügyeleti munka ellátása a feladata, míg a pénzügyi felügyelet számára az elsődleges a mikroprudenciális ellenőrzés, azaz az egyedi pénzügyi intézmények felügyelete. Ezt a tevékenységet hangolná össze, az ezen a területen szükséges koordinációt javítaná a stabilitási tanács – emelte ki.
Erdei Tamás kedvezőnek tartotta azt is, hogy már több mint 150 pénzügyi intézmény csatlakozott a banki magatartási kódexhez is. Elmondta: a piaci verseny, a részesedésekért folyó harc bizonyos tekintetben piaci torzulásokat hoz létre, ezeket a piaci torzulásokat csak részben lehet törvényekkel szabályozni, a jogszabályok elsősorban a kereteket adják meg. „Önmagában a banküzlet egy hosszú távú ügylet az ügyfél és a bank között, aminek mindenképpen a bizalomra kell épülnie. A rövid távú profitérdekeltség azonban ellene hat a hosszú távú érdekeknek, így előbb-utóbb a bankszektornak önmagában is ki kellett volna, hogy kényszerítse egy ilyen magatartási kódex létrejöttét” – húzta alá a szövetség elnöke.
Erdei Tamás kiemelte: a magatartási kódex egyértelműen azt szolgálja, hogy az ügyfél és a bank között egy bizalom alakuljon ki, az ügyfél úgy érezze, hogy korrekt, ellenőrizhető, követhető szolgáltatásokat vesz az adott pénzintézettől. Bizonyos piaci „kinövéseket”, amelyek a rövid távú érdekeket alapozzák meg, nem is lehet másképp szabályozni, mint úgy, hogy „a játékosok megállapodnak bizonyos magatartási kódexben” – elemezte. Kiemelte: a pénzintézeti szektorban az ügyfelek és a bankok közötti bizalom hosszú távú megalapozását lehet elérni a magatartási kódex alkalmazásával.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!