A Költségvetési Tanács egy független állami intézmény, amely tevékenységével az ország anyagi erőforrásainak felelősségteljes kezeléséhez kíván hozzájárulni. Feladata, hogy célzat és részrehajlás nélkül bemutassa a gazdasági folyamatok és az országgyűlési döntések várható költségvetési hatásait. A Költségvetési Tanács a hatályos törvények keretein belül nyilvánosságra hozza a rendelkezésére álló adatokat és saját elemzéseit, hozzájárulva az állampolgárok tájékozottságához és az állami pénzügyeket érintő döntések megalapozásához. – olvasható a tanács honlapkán levő „küldetésnyilatkozatban”. A tanácsot a 2008. évi LXXV. törvénnyel hozták létre. Első három tagját 2009 januárjában jelölték. Kopits Györgyöt a Tanács elnökének, Oblath Gábort és Török Ádámot a Tanács tagjainak az Országgyűlés 2009. február 16-án választotta meg. A testület és a tagok presztízsét jelezte, hogy a jelöltek egyetlen ellenszavazatot sem kaptak és csak egy képviselő tartózkodott az egyébként rendkívül megosztott Országgyűlésben. (mkkt.hu, Wikipédia)
A tanács honlapján olvasható közlemény utal arra is, hogy Sólyom László többek között erre hívta fel „egy hetilapnak adott interjúban a figyelmet". Mint arról beszámoltunk, Sólyom László a Heti Válasz múlt heti számában megjelent interjújában úgy nyilatkozott a büdzséről: „Kétségtelen, hogy nem tartalmaz olyan trükköket, amelyekkel a korábbiak százszámra éltek, de törvényellenes gumiszabályokat tettek bele, például az úgynevezett fölülről nyitott tételekre vonatkozóan, azaz a kormány bármikor túlköltekezhet”. Sólyom László szerint az elfogadott jövő évi büdzsében így szép számmal maradtak nyílt és tudatos törvénysértések.
A Pénzügyminisztérium éles hangú közleményben reagált az államfő szavaira, „nehezen érthetőnek” minősítve azokat, hiszen – szerintük – „a parlament által december közepén megalkotott jövő évi költségvetési törvény teljes mértékben megfelel a közpénzügyi törvény előírásainak, a költségvetési fegyelemre előírt szabályoknak”.
A KT most viszont felidézi, hogy korábbi közleményükben megállapították: a költségvetési törvénytervezet „csak részben felel meg az államháztartási törvény, valamint a költségvetési felelősségi törvény… előírásainak".
A Költségvetési Tanács a költségvetési törvény parlamenti vitája során kiadott elemzéseiben és közleményeiben többször jelezte, hogy a törvény az államháztartási törvény vonatkozó előírása ellenére nem tartalmazza a költségvetési tételek tervezéséhez alapul szolgáló 2009. évi várható teljesülések értékét; az úgynevezett külső tételek listája sem tartalmát, sem jogszabályi helyét tekintve nem felel meg az államháztartási törvényben szereplő követelményeknek; a törvény az úgynevezett felülről nyitott költségvetési kiadások közé sorol több olyan tételt is, amelyek esetében ezt az államháztartási törvény értelmében nem tehetné meg; a költségvetési törvény az államháztartási törvény és a költségvetési felelősségi törvény előírásaival ellentétben a 2011-re és 2012-re vonatkozó egyenleg-célokat nem nominális értékben, hanem a GDP százalékában határozza meg.
Utalnak arra: a tanács kifejezte bizalmát, hogy „az Országgyűlés fel fogja használni a költségvetési törvény zárószavazása előtti módosítási alkalmat arra, hogy a jelzett problémákat megoldja. Ez lehetővé tenné, hogy az elfogadott törvény összhangba kerüljön a költségvetési felelősségi törvényben és az államháztartási törvényben foglalt előírásokkal". A szükséges módosításokra azonban nem került sor – szögezi le a tanács közleménye.
(MTI/MNO)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!