A Bajnai-kormány csak mélyítette Magyarország válságát. Emiatt 2010-ben a magyar emberek többsége életének még nehezebbé válására számít, és a gazdasági elemzők előrejelzései is nagyon borúlátóak. Az MSZP-kormány megszorításokkal akarta kezelni a válságot, de a gazdasági visszaesés emiatt csak nagyobb lett, nem is beszélve a rekord-magasságba emelkedő munkanélküliségről. A Bajnai-kormány ráadásul a 2010-es évet is adóemelésekkel és áremelésekkel kezdte. Vagyis még több terhet raknak az emberekre, miközben a korrupt szocialisták a közpénzek, a nemzeti vagyon utolsó maradékait lopják el. Bajnai a Gyurcsány-korszak továbbéltetője, az MSZP-t meg kell állítani, a Gyurcsány-Bajnai-korszakot le kell zárni – jelentette ki Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a miniszterelnök szavaira reagálva.
Az utolsó napig felelősségteljes és aktív kormányzást folytatunk – jelentette ki a kormányfő. A válságkezelést az utolsó pillanatig végigviszi, mert a válság nincs tekintettel politikai ciklusokra, kampányidőszakokra, nem vár, amíg a politika mással van elfoglalva – monta el. Ezzel a gyors gyarapodással nyeri majd el értelmét az áldozatvállalás, amelyből Magyarország minden polgára részt vállalt 2009-ben és 2010-ben, amiért mindenkit köszönet illet – tette hozzá Bajnai. A válságkezelés kényszerűen fájdalmas lépései mellett sikerült összetartani a magyar társadalmat, megvédeni „az élet kereteit adó” nagy rendszereket, a munkát, a szociális gondoskodást, a válság elleni küzdelemben pedig érvényesíteni a szolidaritás elvét – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Bajnai Gordon véleménye szerint 2009-ben a kormány megmutatta: az intézmények pazarlásának megakadályozásával elérhető a kitűzött cél, és az ígéreteit betartó ország vissza tudja szerezni a bizalmat. Így kell tenni 2010-ben is: még nem lehet többet visszaosztani, hiszen az idén érvényesül majd csak a válság teljes hatása, csaknem egy hónapnyi nemzeti jövedelem esik ki, ennyivel kevesebből kell megélnie az országnak. Ezért ez az év csak arról szólhat, hogy hogyan fogják azt bizonyos értelemben – „hadi gazdálkodással” végigcsinálni. „Ez nagyon nehéz lesz ennek a kormánynak is, és nagy fegyelmezettséget kíván attól is, aki váltja majd”. A kormányfő úgy látja, ha fegyelmezett gazdálkodás lesz az idén is, akkor megmarad az ország iránt visszatért bizalom, és így 2011-től beindul a gazdasági növekedés, amely 3,5-4 százalékos lehet; szigorú költségvetéssel és további jelentős átalakítások eredményeként pedig tartóssá is válhat.
Mint mondta, ha a következő kormány a most megkezdett utat folytatja, akkor a következő négy év alatt összességében nagyjából 2000 milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodhat. Felhívta a figyelmet arra, hogy tanulni kell a válságból, és „nem osztogatni, hanem bölcsen beosztani kell ezt a kétezer milliárdot”. Szerinte ezt a pénzt három dologra kell költeni: a múltra, azaz az adósságcsökkentésre; a jelenre, vagyis arra, hogy jobb, igazságosabb közszolgáltatást lehessen nyújtani; és adni kell a jövőnek is ebből a pénzből, mert a jövő, a fenntartható növekedés múlik azon, hogy lehet-e tovább csökkenteni adókat, és kordában tartani a hiányt.
Arra a felvetésre, hogy ezt a kétezer milliárdot majd elígérik a pártok a választási kampányban, úgy reagált: ő annak örülne, ha csak ennyit ígérnének el, de ezt „tételesen” tennék. Vagyis minden párt végre egyszer világosan kiszámolná, mire lehet elég ez a pénz, majd pontosan megmondaná, mire költené. Az emberek pedig ezek alapján választanának, és később ilyen programot kérnének számon a győztestől – jegyezte meg. Bajnai Gordon leszögezte: ha megint 6000-7000 milliárd forintot ígérnek el a pártok a kampányban, és ha valaki olyan ígéretekkel nyeri meg választást, olyan mandátummal szerez többséget, amelyet nem tud betartani, akkor „valóban baj lesz”; és a győztes majd azon törheti a fejét, hogy kire is kenje ezért a felelősséget.
Kiemelte: a következő kormánynak, bárki is alakítsa azt, az lesz a dolga, hogy a közjót a részérdekek elé helyezve tovább erősítse a közintézményeket. Ma ugyanis sok esetben a részérdekek maguk alá gyűrik a köz érdekének érvényesülését.
Arra a felvetésre, hogy érdemes lenne-e összehívni a Nemzeti Csúcsot, amit Dávid Ibolya, az MDF elnöke kezdeményezett nála, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kezdeményezés a választásokról szól, ezért ezt nem ő, hanem a köztársasági elnök tudná megtenni, de véleménye szerint lenne értelme.
Bajnai Gordon ezzel összefüggésben megismételte azt is: biztosítani fogja, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyei „nyitott könyvként” elérhetőek legyenek valamennyi, a választásokon résztvevő demokratikus párt számára. Az ő legitim képviselőiknek lehetőséget adnak arra – akár többször is –, hogy „belenézzenek a könyvekbe”. Ennek az az értelme, hogy „ugyanarról a tudásbázisról ígérhessen mindenki, később pedig ne mondhassák azt, hogy csontvázak vannak a szekrényben” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy azoknál a pártoknál, amelyek lehetőséget kapnak a pénzügyi-gazdasági betekintésre, a demokratikus szót használja, azt felelte: a Jobbikot nem tekinti demokratikus pártnak. Bajnai Gordon ezt a kijelentését magyarázva kitért arra: természetesen elismeri a Jobbiknak azt az alkotmányos jogát, hogy indulhat a választásokon, de szerinte az elmúlt évszázad megmutatta, a demokrácia ellenségei is hatalomra vagy részhatalomra juthatnak a demokrácia eszközeivel élve és azokkal visszaélve. „A Jobbikot egy olyan nézetrendszerű pártnak tartom, amelyet karanténba kellene zárni valamennyi demokratikus erőnek, és elhatárolódnia tőle. Én magam semmilyen módon nem szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az ő nézeteiket legitimáljuk Magyarországon” – jelentette ki.
A miniszterelnök elmondta, a közműszolgáltatások igénybe vevőinek is szeretnének ugyanolyan védelmet nyújtani, mint amilyet a banki kódexszel elértek a hitellel rendelkezőknél.
A kormány összetétele változatlan marad
A miniszterelnök nem lát okot rá, hogy a kormánya összetételén változtasson, ráadásul – tette hozzá – a kabinetnek rengeteg végrehajtandó feladata van a következő időszakban. Bajnai Gordon kitért arra: a kormány folytatja a bürokrácia csökkentését, további erőfeszítésekre van szükség a munkahelyek megvédése érdekében, és sok a teendő még a közbiztonság erősítésében is. A következő hónapok kormányzati tennivalói közé sorolta a roma telepek felszámolásának megkezdését, a Szegények bankja program támogatását, a hazai vállalkozások uniós támogatásának további erősítését.
Bajnai Gordon nem ért egyet Sólyom László köztársasági elnök azon véleményével, hogy a Nemzetközi Valutaalap által elvárt, a kiadáscsökkentésre és hiányra korlátozott válságmenedzselésben sikeres Bajnai-kormány a régi struktúrában hagyná működni tovább az állam alrendszereit, és ne kezelné az egyéb válságjelenségeket. A miniszterelnök szerint az elmúlt hónapokban nagyon lényeges, mélyreható, rendszerszintű, tíz éve vagy annál is régebben halogatott változtatásokat vittek véghez.
A miniszterelnök a köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályokról szólva azt hangsúlyozta, hogy „rendkívüli év van a hátunk mögött”, hiszen lényegi változások indultak meg, nagyon rövid idő alatt. „Érthető, ha a köztársasági elnök úr, élve alkotmányos jogával, szorosan követi és figyeli a változásokat, és hangot ad véleményének, amelyet minden egyes esetben komolyan mérlegelünk”. Bajnai Gordon hozzátette: minden egyes törvényjavaslat benyújtása előtt alapos vizsgálatot végeztek arról, hogy az adott esetben felmerülhet-e bármilyen alkotmányossági aggály.
A kormányfő az Ab által vizsgált jogszabályok közül különösen fontosnak tartja a vagyonadó kérdését, mert ha ez elbukik, akkor szerinte sérül a szolidaritás intézménye. „Különösen fontos ez, mert ha több olyan döntés is születik, amelynek eredményeként a legvagyonosabbak fokozottabb tehervállalása nem válik lehetővé, akkor emiatt másokra kell szétteríteni ugyanazt a terhet” – fogalmazott. Hozzátette, azért is érdeklődve várja a testület döntését, mert a kormányzat a törvény előkészítése során „szinte szolgaian követte” az utat, amit az Alkotmánybíróság 2008-ban, a luxusadó alkotmányellenességének kimondásakor az ingatlanadó alkotmányos megvalósításához kijelölt.
A költségvetésnek nincsenek gyenge pontjai
Arra a kérdésre, hogy a 2010-es költségvetésnek vannak-e gyenge pontjai, vagy kockázatai, úgy reagált: gyenge pontok nincsenek, de „kockázatok” vannak. Utóbbiak közt említette, hogy „elszaladhat” az önkormányzatok eladósodása, de éppen ezért jóval nagyobb tartalékot képeztek ezen a soron, mint az előző évben.
Bajnai Gordon a H1N1 elleni oltással kapcsolatban azt mondta: „Nekem két szempontom van ezzel az oltással kapcsolatban: az egyik, hogy védjen a betegség ellen, a másik, hogy olcsóbb legyen, mint a nemzetközileg elérhető oltóanyagok. A magyar vakcina mind a két feltételnek megfelel, és ami ennek megfelel, azt én akár az ördögtől is megveszem a magyar lakosság biztonsága érdekében” – közölte a miniszterelnök, akit – mint mondta – szintén érdekelne, hogy kik az Omninvest tulajdonosai, de az emberek szempontjából sürgetőbbnek és fontosabbnak tartja, hogy elérhető legyen az olcsó és jó oltóanyag.
A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: a szlovák kormány felrúgta a szécsényi megállapodást a végrehajtási irányelvek elfogadásával, hiszen az EBESZ 26 ajánlásából 20-at nem vettek figyelembe, holott Szécsényben erre tettek ígéretet. A szécsényi megállapodás felrúgása ki fog józanítani mindenkit Európában – jegyezte meg, hozzátéve: a magyar kormány erre reagálva megteszi azt, ami a dolga, minden nemzetközi fórumon szóvá teszi a szlovákiai magyarokat ért jogsérelmeket és támogatja a szlovákiai kisebbségeket érdekeik védelmében. Bajnai Gordon bejelentette: korábbi ígéretének megfelelően a magyar kormány pénzügyi keretet nyit a módosított szlovák nyelvtörvény alapján megbírságolt magyar szervezetek és állampolgárok megsegítésére és jogi képviseletük támogatására.
A miniszterelnök szerint viszont áttörést értek el ukrán viszonylatban. A magyar diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően közvetlenül karácsony előtt írásbeli ígéretet kaptak a kárpátaljai magyar közösség két legfontosabb problémájának kezelésére. A hiányzó 10. osztályos magyar nyelvű tankönyvek még márciusig elkészülnek. Az idei érettségik, felvételik idejére pedig az ukrán fél ígérete szerint a vegyes bizottság keretében találunk megoldást arra, hogy ismét lehessen magyar nyelven is vizsgát tenni.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!