Ledolgozták veszteségeiket a magánpénztárak

A magánnyugdíjpénztárak 2009-ben kiemelkedő hozamokat értek el, ennek köszönhetően ledolgozták korábbi veszteségeiket – jelentette be Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke csütörtökön Budapesten a szervezet tagjainak összesített adatait ismertetve. A Stabilitáshoz hat újabb jelentős szereplő csatlakozott, így már a piac több mint 90 százalékát lefedi a pénztárszövetség.

A klasszikus portfóliók tavaly átlagosan 12,11, a kiegyensúlyozottak 17,75, a növekedési portfóliók pedig 25,95 százalékos hozamot értek el. A legjobb, 34,18 százalékos teljesítményt egy növekedési portfólió mutatta fel, a legszerényebb, 5,08 százalékos hozamot pedig az egyik kiegyensúlyozott portfólió. A legnagyobb szórás a növekedési portfólióknál volt, ahol a maximumhozam 34,18, a minimum 9,15 százalék volt, a kiegyensúlyozottaknál a két véglet 23,17, illetve 5,08 százalék, a klasszikusoknál 18,46, illetve 8,84 százalék volt tavaly.

A szövetséghez csatlakozott magánnyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke – elsősorban a befektetési teljesítményeknek köszönhetően – tavaly 39,6 százalékos növekedés mellett 1783,5 milliárd forintról 2395,7 milliárd forintra nőtt. Ebből a magánnyugdíj-pénztári fedezeti tartalék összesített értéke 2009 végén 2379,4 milliárd forintot tett ki, aminek 78,62 százaléka a növekedési, 19,67 százaléka a kiegyensúlyozott, 1,71 százaléka a klasszikus portfólió között oszlott meg.

A Stabilitás tagpénztárainál a tízéves átlaghozam 2000–2009 között a klasszikus portfóliónál 7,22, a kiegyensúlyozottnál 6,64, a növekedésinél pedig 5,77 százalék (a 10 éves átlagos infláció 5,9 százalék volt). A tízéves átlaghozamok az előzetes adatok szerint a klasszikus portfóliók kivételével növekedtek az előző tízéves periódushoz képest. A számok alátámasztják, hogy érdemes volt bevezetni a választható portfóliót, ahhoz ugyanis, hogy hosszú távon érdemi reálhozamot érjünk el, nem elég állampapírban tartani a pénztártagok pénzét – mondta Nagy Csaba.

Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a hozamokat mindig hosszú távon érdemes optimalizálni. Elmondta: vagyonkezelési szempontból a klasszikus portfólióval van probléma. Mivel még mindig nem határozták meg a szolgáltatásnyújtás szabályait, nem világos, hogy a nyugdíj előtt állók portfólióját mire kell optimalizálni. Ha ugyanis a vagyonkezelők járadékot nyújthatnak majd, a mostaninál lényegesen hosszabb lejáratú állampapírokban kell tartani a vagyont, míg ellenkező esetben a minimálisra kell mérsékelni a kockázati kitettséget a nyugdíjba vonulásra.

Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára ismertette: a Stabilitás tagpénztárainál a visszalépésre jogosult 109 828 pénztártag közül az eddig feldolgozott adatok alapján 57 779 személy – a jogosultak 52,61 százaléka – lépett vissza az állami társadalombiztosítási rendszerbe, velük több mint 55,646 milliárd forintnyi vagyon – pénztártagonként átlagosan közel 1 millió forint – került vissza az államháztartásba. A kasszák a tagok érdekeit tartották szem előtt, arra törekedtek, hogy mindenki visszalépjen, akinek ez volt az érdeke – hangsúlyozta. Nyugdíja újbóli megállapítását 1311 fő kérte, ők mintegy 844 millió forintot – fejenként 640 ezer forintot – vittek vissza a nyugdíjalapba. A vissza nem lépők döntésében a főtitkár szerint szerepet játszhatott a tavalyi kiemelkedő hozam is, az, hogy sikerült a korábbi veszteségeket kompenzálni.

A Stabilitáshoz az idei évtől hat pénztár (a Quaestor két nyugdíj-, valamint egészségkasszája, a Budapest magán- és önkéntes pénztár, valamint az Erste nyugdíjpénztára) csatlakozott. Ennek révén már a szövetség tagpénztárai kezelik a hazai magánnyugdíj-pénztári tagok megtakarításainak több mint 96 százalékát, az egészségpénztári tagok vagyonának közel 90 százalékát és vezetik az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 92 százalékának a számláját.

(mti)