Szekeres Afrikába küldene magyar katonai alakulatokat?

Valódi tervezést és érdemi együttműködést kell kialakítani az európai védelmi politika érdekében az Európai Unión belül – mondta hétfőn Szekeres Imre honvédelmi miniszter Párizsban francia kollégájával történt megbeszélése után.

MNO
2010. 01. 18. 16:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hervé Morin és Szekeres Imre egyebek mellett az európai védelmi politikának a 2011-es uniós magyar elnökséget érintő kérdéseiről egyeztetett, s megállapodott arról, hogy védelmi kérdésekben Magyarország Franciaország bevonásával folytatja a felkészülést az uniós elnökségre. Franciaország ugyanis 2008 második felében töltötte be az EU soros elnöki posztját, s tapasztalatait szívesen átadja.

A honvédelmi miniszter úgy vélte, hogy a lisszaboni szerződés életbe lépését követően egy évvel – éppen a magyar elnökség idejére – fog kialakulni, hogyan működik az Európai Unió, s ez külön kihívást fog jelenteni hazánk számára a közös kül- és védelmi politika területén, például a NATO és az EU viszonyát és munkamegosztását érintő érdemi kérdésekben. A honvédelmi miniszter elmondta: a 2011-es uniós elnökség idejére nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében Magyarországnak rendelkeznie kell majd olyan alakulattal, amely képes afrikai békefenntartásban részt venni. Ezt az ötvenfős alakulatot a két ország együttműködésének keretében francia katonák fogják kiképezni dzsungelkörülmények között Dzsibutiban, az Arab Emirátusokban és Guyanán. „Ez a jövőben nagyon kiterjedt együttműködést jelent majd a francia és a magyar hadsereg között” – hangsúlyozta Szekeres.

A két miniszter megbeszélésén a balkáni kérdések is szóba kerültek. Annak ellenére, hogy a francia haderők kivonultak Bosznia-Hercegovinából, ahol Magyarország három más nemzet mellett továbbra is részt vesz az uniós békefenntartásban, Morin jelezte: Párizs továbbra is együtt kíván működni az igazságügyi, rendészeti és belbiztonsági kérdésekben azért, hogy működőképes állam jöjjön létre a balkáni országban. A NATO koszovói békefenntartó erőiben (KFOR) ugyanakkor a francia hadsereg továbbra is szerepet kíván vállalni, s logisztikai téren együttműködik Magyarországgal – mondta Szekeres. Tájékoztatása szerint a jelenleg 12 500-as létszám másfél év alatt 2500-ra fog csökkenni, s a mai 350-nel szemben 200 magyar katona fog a térségben állomásozni.

Az afganisztáni csapaterősítést illetően a két ország álláspontja eltér: az amerikai kérést illetően a végső szót várhatóan jövő héten mondja ki Nicolas Sarkozy államfő, de Morin előzetesen arról tájékoztatta magyar kollégáját, hogy Párizs továbbra sem kívánja növelni katonái számát az ázsiai országban.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.