Újabb veszély fenyegeti a romániai magyar nyelvű oktatást

Gondot okozhat, tanári elbocsátásokat eredményezhet a romániai vidéki iskoláknak a fejkvóta bevezetése az oktatásban. Sok helyen nem lesz elég a gyereklétszám után kapott pénz a tanárok fizetésére. A hiányzó összeget a helyi önkormányzatoknak kellene majd pótolni – írja a Krónika című kolozsvári napilap csütörtöki számában. Az újság beszámol arról is, hogy Kovászna megyei civil szervezetek a magyar nyelv törvényeknek megfelelő, egyenrangú használatát követelik.• Magyar pedagógusi állások is veszélyben vannak Romániában

Romániában a szeptemberben kezdődő új tanévtől az iskolák és az óvodák a gyermeklétszám függvényében kapják majd a támogatást. Az alapfejkvóta 2857 lej (200 ezer forint) egy évre egy városban, román nyelvű tagozaton tanuló gimnazista diák után. Ez az alap, amit szorzókkal módosítanak annak függvényében, hogy a tanintézet vidéken vagy városban működik, napközi, elemi iskola vagy gimnázium. A terv kidolgozói emelt összeget szánnak a kisebbségi oktatásnak, a magyar diákok esetében magasabb szorzóval számolnak. Kovászna megyében 38 ezer diák tanul, az első számítások szerint így évente 111 millió lejes (7,8 milliárd forint) fizetésalapot kaphat a megye. Tavaly azonban 124 millió lejt költöttek a fizetésekre, így az idei évre szánt összeg a szükségletek 91,5 százalékát fedezi – mutat rá a Krónika.

Henning László, a megyei önkormányzat alelnöke szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségeket tekintve. Van, ahol 123 százalékban, de sok helyen csak 50–60 százalékban biztosított az alkalmazottak bére. Megyei szinten utólag nem lehet kiegyenlíteni a különbségeket, és ha többet kapnak a kelleténél, a többletet vissza kell utalni a központnak.

Henning szerint a vidéki iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt lehetnek gondok. A városi intézményekben ugyan sok a gyerek, viszont nagyobbak a költségek az általában magasabb fizetési csoportba sorolt tanárok miatt. A hiányzó összeget az önkormányzatok saját költségvetésükből pótolhatnák, ám sok esetben erre nincs pénzük. A Kovászna megyei tanfelügyelőség legutóbb tizenegy pontos javaslatcsomagot adott át a megyében működő iskolák igazgatóinak. Ennek alapján kell megvizsgálniuk, hogyan tudják csökkenteni a költségeiket és az alkalmazottak számát.

Civilek a kétnyelvűség betartásáért

Romániában több mint húsz Kovászna megyei civil szervezet írta alá azt az anyanyelv védelmében megfogalmazott kiáltványt, amelyben a kétnyelvűség betartását kérik a közintézményeknél és a gazdasági életben. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) kezdeményezésére kérik a civilek a kétnyelvűség betartását a közintézményekben és a gazdasági életben. Az ötpontos dokumentumban a jogszabályokra hivatkozva arra kérik a vállalkozókat, hogy a forgalomba kerülő termékeket magyarul is feliratozzák, valamint a szolgáltatásokat magyarul is kínálják. A kiáltvány szerint „élni kell azzal, ami van, és ki kell vívni azt, ami nincs”.

Ennek jegyében a lakosságot bojkottra szólítják fel, hogy ne vásároljanak olyan boltokban, ahol nincs magyar felirat. „Oda kell figyelni, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, a szlovák nyelvtörvény negatív példájából kiindulva ki kell védeni minden a magyar közösséget érintő diszkriminatív rendelkezést” – áll a dokumentumban, amelyet a Krónika című kolozsvári napilap ismertet csütörtöki számában.

A kiáltvány szerint a pedagógusoknak és a szülőknek kell tudatosítaniuk a fiatalokban, hogy az anyanyelv nem hátrány az érvényesülésben, a többnyelvűség érték. Ugyanakkor a civilek felszólítják a helyi magyar vezetőket, hogy fokozottan figyeljenek a törvény által szavatolt nyelvi jogok betartására.

(MTI/Krónika)