Vérrel festett maszkban üldözik a telet + Képek

Ismét kolompoktól, kereplőktől és dudáktól hangos a város, újra ellepték az utcákat a fából faragott maszkot viselő, jellegzetes öltözetben dévajkodó emberek – csütörtökön kezdetét vette a messze földön ismert mohácsi busójárás. A több mint kétszáz éves hagyomány az idők során sokat változott, ám mégis ugyanaz maradt. Az MNO annak járt utána, hogy a híres népszokás hogyan nyerte el mai alakját, hogyan lett Magyarország és a világ szellemi-kulturális örökségének egyik legbecsesebb darabja.

Busónak lenni nem egy szerep

A busóság az emberek egész életét meghatározza. A busók ugyanis rokonsági vagy baráti kapcsolatok alapján csoportokba tömörülnek, és saját szokásrendszert alakítanak ki. A csoportok tagjai év közben is folyamatosan összejárnak, segítik egymást az építkezésben, közösen vágnak disznót, vagy épp együtt nyaralnak. Kulutácz Mátyás, a Busó Club alapító tagja az MNO-nak elmondta: ők többek között még babfőző fesztivált is szoktak szervezni.

Ám a busócsoportok és tagjaik az egész évet a busójáráshoz mérik, szüntelenül készülnek a nagy farsangi mulatságra, amikor is nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi morális szabályok. A busójárás mágikus ideje alatt másképp viselkedhet az ember, a maszk mögötti világ óriási szabadsággal ruházza fel őt. Nem véletlen az „ősi törvény” – Kulutácz Mátyás szavajárásában –, amely szerint a busónak nem szabad felfednie magát a zenés kavalkádban.

Kép: mohacsibusojaras.hu

„Poklade!” – Mi van a maszk mögött?

A busók viselkedése mellett megjelenésükre is ősidők óta lefektetett szabályok vonatkoznak. Egy vérbeli busó szőrével kifordított bundát, fehér vászongatyát és bocskort visel. A bundát öv vagy kötél fogja össze a derékon, amelyre kolompot aggatnak. Elmaradhatatlan kellékek a kereplő, a buzogány, a kürt és a duda, amelynek szólamát a Busó Club alapítója az ördög zenéjének nevez. A leglényegesebb azonban, ami a busót igazi busóvá teszi: az álarc. Englert Antal maszkfaragó az MNO kérdésére leszögezte: a maszk kizárólag puha fűzfából, természetes anyagok (állati szarvak és állati vér) felhasználásával készülhet.

Noha a maszkok stílusa hűen követi a mohácsi hagyományt, mindegyik más és más, magán viseli a készítője által megszabott egyéni, mástól megkülönböztető jegyeket – hangsúlyozta a 40 éve maszkfaragással foglalkozó kézműves mester. Englert Antal elárulta: ő újabban a fa hibáit használja fel álarcai egyedivé tételére, amelyek akkor válnak igazán eredetivé, ha megvan a hit abban, aki készíti, és egyedüli kiválasztott az, aki hordja. A népi iparművész maszkjai egész évben készülnek, és ha valaki beleszeret, 15 és 70 ezer forint közötti áron megvásárolhatja őket. Ám a busók gyakran saját maguk faragják az álarcaikat, így tesz Kulutácz Mátyás is. Szerinte az a jó maszk, amelyik visszanéz az emberre, és mondani akar valamit.

Nos, aki szeretné megfejteni, hogy mit is akar mondani egy-egy busó álarc, látogasson el Mohácsra, és vegyen részt a 2010-es busójáráson, amely idén is sokszínű, változatos programokat kínál az érdeklődőknek! Kulutácz Mátyás annyit elárult: a Busó Club egy 18 méter hosszú és 6 méter széles busómenet-kiállítást rendez, és amikor ő elkiáltja magát, hogy „Poklade!” – ami annyit tesz, átváltozás –, akkor nagy meglepetésben lesz része a nézelődőknek.

(Forrás: MNO, mohacs.hu, mohacsibusojaras.hu)