Dn.sapo.pt – Portugália
A lap beszámolt az egészségügyi miniszter asszony, Ana Jorge reményéről és szándékáról: 2013-ig – az elvileg a jelenlegi szocialista kormány mandátumának végéig – szeretné elérni, hogy minden családnak legyen saját családorvosa. A tárcavezető a családorvosok (USF) hétvégi második országos találkozóján, a záróeseményen jelentette be elképzelését. Ugyanaznap viszont arról is írt a lap internetes változata, hogy egy hét alatt csaknem 300 orvos kérte a nyugdíjazáshoz szükséges papírokat. A szakmából távozni akarók túlnyomó többsége – körülbelül 200 fő, vagyis mintegy 80 százaléka – családorvos, tehát veszélybe kerülhet a jelenlegi új betegellátási rendszer (SNS) egyik alappillére. A távozók ugyanis mintegy 300 ezer lakost gyógyítanak.
Ez a szám csaknem megegyezik a tavaly nyugdíjba vonuló gyógyítók számával: akkor összesen 401 doktor mondott búcsút szakmájának. Az idei mennyiség azért meglepően nagy ilyen rövid idő alatt, mert a költségvetési változtatások miatt egyelőre kedvezőbb feltételekkel hagyhatják abba a munkát. Az orvoshiány területileg még nagy zavarokat fog okozni, mert főleg a nagyvárosok – Lisszabon, Porto és Coimbra – betegei maradnak ellátatlanul az intézkedés nyomán. Az orvosok szakszervezetei tárgyalnának az érdekelt miniszterekkel, de egyelőre a kormányfőn, José Sócratesen múlik, hozzájárul-e a büntetőintézkedések visszavonásához. Az orvosok döntésének másik nyomós oka: jelentős részük jócskán rádolgozott a nyugdíjkorhatárra.
Clarin.com.ar – Argentína, Wikipedia.org
Az argentin lap egyik írása közölte a statisztikai hivatal (INDEC) tavalyi utolsó negyedév alapján készített felmérések adatait: a 14 981 000 munkavállaló és munkaadó túlnyomó többsége, 70 százaléka 2000 pezónál is kevesebbet kap kézhez, mivel csak a munkabér 42,3 százalékát kapja meg. A többi 30 százalék a keresmény 57,7 százalékát tudja megtartani. A nominálbérek az utóbbi években nőttek, de közben az infláció sem maradt le, és a 2005-ös árak 80 százalékkal térnek el a jelenlegiektől, míg a béreket azóta csak 30 százalékkal emelték meg. Nem árt tudni, hogy Argentína összlakossága 40 millió fő volt a tavaly júniusi adatok alapján.
Elpais.es – Spanyolország
A Franciaország és Spanyolország között jelenleg is zajló éles verseny tétje: melyikük tudja eladni hadihajóját Oroszországnak? A verseny nem alaptalanul éles: amelyik fél hajója mellett dönt az orosz kormány, az további három hajót építhet meg az orosz hajógyárakban, és az orosz kormány megveszi a gyártási technológiát is. Az üzlet teljes összegéről nem közöltek adatot, de csak az első hajó tervezett építési költsége eléri a legalább 600 millió eurót. Az orosz hadiflotta kívánsága: olyan hadihajót akar vásárolni, amelyik helikopter-leszállópályával is rendelkezik és csapatok szállítására is képes. A franciák a Mistral típusú hajója 22 ezer tonnás, a spanyol BPE-típus pedig 27 ezer, 30 helikopter fér el rajta, és egy egész zászlóaljat, 900 főt is el tud szállítani teljes felszereléssel együtt.
A franciák azonban nagy előnyre tehetnek szert: hétfőn találkozik a francia elnök, Nicolas Sarkozy orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel Párizsban. Az orosz védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov szerint a franciának van nagyobb esélye a megrendelésre. Ennek ellenére az orosz küldöttség a spanyolországi El Ferrolban tett látogatása után árajánlatot kért a Navantía cégtől. Viszont ugyanezt kérte a holland Damen hajógyártól, holott a hollandoknak nincs gyakorlatuk az ilyen típusok gyártásában. Katonai szakértők szerint az a tény, hogy az orosz flotta az európai gyártókhoz fordult, azt bizonyítja, hogy mennyire elavulhatott az orosz technológia, legalábbis a hajóépítés némelyik terén.
