2004 végén „a Mikulás hozott neki” egy új szívbillentyűt, majd pontosan öt hónappal ezután Istennek kifejezett hálából megtartotta búcsúkoncertjét. Kárpáti József kedden ünnepelte 80. születésnapját, és a ma is tevékenyen tanító-szolgáló orgonatanár – „külső nyomásra” – újabb koncertre készül, ezúttal viszont már „csak azért sem” búcsúzkodik senkitől. „Öt évvel ezelőtt el akartam a szakmának a művészi részétől köszönni. Ennek híre ment, és nem hagytak visszavonulni, így maradtam” – fogalmazott a pénteki koncert előtti egyik utolsó gyakorlás alkalmával a születésnapos orgonista.
Tréfálkozva hozzátette, „egy évben egyszer 80 éves az ember, és a nyolcvan azért az kereken nyolcvan”. Több száz sikeres orgonista volt és jelenlegi tanáraként vallja, „mindent tudni kell valahol abbahagyni, aztán élvezni az életet, pihenni”.
A zeneiskolai orgonatanítás alapítója
Kárpáti nem volt soha rivaldafényben, ennek egyik oka, hogy a Zeneakadémia elvégzése, tehát 1957 óta ugyanott, a II. kerületi zeneiskolában tanított, egészen második szívműtétjéig. „Amikor diplomát szereztem, olyan világ volt, hogy mindenkit el kellett helyezni valahol. Abban az időben ernyőként a Fővárosi Zeneiskolák Szervezete alatti 3. számú zeneiskolába helyeztek, mondván, van ott egy kétmanuálos harmónium, sokan akarnak orgonát tanulni, nézzem meg, lehet-e ott valamit kezdeni. Kiválogattunk 19 növendéket, és 1957-ben elindult a budapesti zeneiskolai orgonaoktatás” – emlékezett vissza pedagógusi pályája kezdetére.
A zeneiskolához akkor a II. és a III. kerület, valamint az I. és a XII. egy része tartozott, kétezer zenetanulóval. „Hamarosan az ország minden részéből jöttek, Soprontól a Tiszántúlig mindenhonnan” – mondta. Egy évtizeddel később „kihúzták” a zeneiskola alól a talajt, de Kárpátiék kulturális területen ismert és elismert munkája még ebből is hasznot tudott húzni, a Margit körúton ekkor eresztett gyökeret a zeneiskola, majd később felvette Járdányi Pál nevét (a névadó zenepedagógus Kárpáti tanára volt a főiskolán), azóta is fogalom „a Járdányi-iskola”.
Kodály nehezen nyílt meg tanárként
Járdányi Pál mellett a hétköznapokban gyakrabban hallott emberek is csiszolták Kárpáti József tanári pályáját. Az egyházzene és orgona szakot végzett művészt két éven át oktatta Kodály Zoltán, akiről így vall: „A híres 18-as előadó zsúfolásig volt az óráin. Kodály egyébként nem könnyen nyílt meg, kérdezni kellett tőle, nagyon nagy tudása és óriási memóriája volt. Egyszer mondtam neki, hogy tanár úr, vasárnap délelőtt játszom a tanár úr Preludiumát, nagyon megtisztelne, ha eljönne. Utólag tudtam meg, hogy eljött, leült az ötödik vagy hatodik sor egyes székébe. Nagy szám volt ez akkor”. Kodály Zoltán mellett a XX. századi, igen gazdag magyar zenetörténet olyan nagy hatású alakjai adták Kárpáti tanárainak névsorát, mint Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Werner Alajos és Farkas Ferenc.
Kárpáti keze alól
Az ötvenes évek körüli tanügyi reform miatt háromszoros zeneakadémiai elsős Kárpáti mégsem az említett névsorból „választott” szakmai példaképet. „Az 1950-ben a Szegedi Nemzeti Színházból politikai okokból kiebrudalt Vaszy Viktort – a máig sikeres Szegedi Szabadtéri Játékok alapítóját – többen megkérték, hogy tartson a Zeneakadémia növendékeinek egy karmesteriskolát, ez mutatott irányt nagyon sok főiskolásnak” – emlékezett Kárpáti József. S hogy az 1992 óta a Zeneakadémián is (máig) tanító Kárpátinak ki volt a legkedvesebb tanítványa? „Neveket nem szeretnék mondani, még megsérthetnék valakit, akit kifelejtek a hosszú névsorból. Szeretek tanítani, szeretem a tanítványaimat, ők is szeretnek engem, és nagyon sokan közülük kollégáim is lettek az évtizedek során.”
Kárpáti és tanártársai sikeressége leginkább azon mérhető le, hogy a II. kerületi zeneiskolából százas nagyságrendben mentek tovább a konzervatóriumba, és a színvonalról is igen sokat elmond, hogy gyakorta a zeneiskolából egyenesen az akadémiára felvételiztek a tehetségesebb, szorgalmasabb orgonisták. Tanári tapasztalatai alapján orgonáskönyvet is szerkesztett, 2000-ben pedig orgonaművészi, tanári és egyházzenei tevékenységének elismeréseként a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta.
Papnak készült
Érdemes megemlíteni, nem volt eldöntött a kedvelt zenepedagógus orgonistapályája. „Gimnáziumban papnak készültem, a szemináriumban is laktam, de hát a zene elrántott” – emlékezett vissza a mintegy hat és fél évtizeddel ezelőtti eseményekre, megjegyezve, hogy a vonat akkor sem ért Esztergomba lassabban, mint ma… Az orgonistának – minthogy aztán nem lett pap – három gyermeke született, és ma már négy unokája is van. Gyermekei közül Levente orgona és fagott szakon konzervatóriumot végzett, Emese pedig tizenegyedikes hegedűs a Szent István Gimnáziumban. Mintegy húsz éve Tökön a Kárpáti család egy 620 négyszögöles szőlőt vásárolt, ahol – amikor ideje engedi – sok időt tölt.
Szívinfarktus az orgonánál
Kárpáti József – mint mondja – csaknem minden európai országban játszott, ahol orgona van. A most pénteken fontos állomásához érkező, igen gazdag előadó-művészi pályájából egy tallinni történetet ragadott ki: „1980-ban koncerteztem az észt fővárosban, és a szünet előtt szívinfarktust kaptam. A szünetben aztán jobban lettem és folytattam is volna a koncertet, de nem engedtek vissza játszani”. Most pénteken abban a Batthyány téri Szent Anna-templomban ül az általa tervezett orgona játszóasztal mögé jubileumi koncertjén, ahol máig kántorként szolgál. Az este hét órakor kezdődő, ingyenes koncertről elmondta: „Azt akarom, hogy szépen emlékezzenek majd rám, kedvenc műveimet játszom”. Péntek este hét órakor a Batthyány téren tehát Kárpáti József orgonál, műsoron: Bach C-dúr Toccatája, két korálelőjátéka, a már említett Kodály-prelúdium, Liszt Weinen, Klagen című műve, Antalffy-Zsíross Dezső Felhők című darabja és César Franck a-moll korálja.
origo.hu
Orbán Viktor: Donald Trump fényes győzelmet aratott - videó
