Jön a vébé. Hogy mennyire közel van, híven jelezte a szombat délutáni Hollandia–Magyarország kezdési időpontja is; azért 14 órakor csaptak össze a felek, mert a 6 nap múlva kezdődő tornára már egy pár órával későbbi géppel elrepül Bert van Marwijk együttese (Dél-Afrikában Dánia, Kamerun és Japán vár rá az E-csoportban).
Beszélhetnénk hosszan arról, hogyan készült a magyar válogatott a találkozóra, de nem kezdhetünk mesékbe: Erwin Koeman, a mieink holland szövetségi kapitánya a múlt heti, Németország elleni, vállalhatatlan hazai blamázs (0–3) után egy-két napra szélnek eresztette a nemzeti tizenegyet, így csak a hét közepén, Ferihegyen találkoztak újra Juhászék. Ráadásul Erwin Koeman nélkül, aki hollandiai otthonából ruccant át az „egymillió bicikli városába”, Amszterdamba.
Legutóbb 7–1-re kikaptunk
Ezzel szemben Hollandia válogatottjának minden oka megvolt, hogy kicsattanjon az önbizalomtól. A selejtező-sorozatban 8 meccsből 8-szor győztek, a mostani felkészülési meccsek alkalmával a szintén vb-résztvevő Mexikót (2–1) és Ghánát (4–1) is legyőzték a szombati vendéglátók, és a Magyarországgal közös futballtörténelem legutóbbi fejezete után is az oranje mosolya lehetett őszintébb – 1994-ben 7–1-re kaptunk ki.
Még egy szó Koemanról: irányítása alatt a magyar válogatott a FIFA világranglistáján tapodtat sem lépett előre (hazánk az 57., Hollandia a negyedik), és úgy hírlik, volna olyan futballcsapat, ahol kényelmesebb lenne számára a kispad, ugyanis könnyen lehet, az újjáalakuló MLSZ nem vele képzeli el a nemzeti csapat munkáját.
Az mindenesetre jó kérdés volt a holland–magyar előtt, hogy mit sikerül kifundálnia a vb-elsőségre nem is annyira titokban aspiráló honfitársai ellen, idegenben. Az ellenfél kezdőcsapatában helyet kapott például Dirk Kuyt, aki a BL-ben, a Liverpool színeiben győztes gólt rúgott a magyar bajnok Debrecen ellen, vagy éppen Wesley Sneijder, aki az Internazionaléval olasz bajnokságot és kupát, nem mellékesen pedig Bajnokok Ligáját nyert…
Ki más: Dzsudzsák!
No de vágjunk is bele: az amszterdami ArenA-ban (miután hosszasan köszöntötte 68 ezer drukker a visszavonuló Edwin van der Sart) hazánk válogatottja két percig fuldoklott a holland passzolgatásban, majd a 6. percben Torghelle egymás után két technikai trükköt is bemutatott, melyek után ritkán látható, lapos keresztpasszal hozta játékba a jobbszélen kiugró Dzsudzsák Balázst, a PSV játékosa pedig van Bronckhorsttól nem zavartatva kipókhálózta Stekelenburg kapujának jobb felső sarkát. 1–0-ra vezettünk! (Dzsudzsák hollandiai időszakában már kétszer is játszott ezen a pályán az Ajax ellen, mindkétszer gólt lőtt.) Kisvártatva Huszti is próbálkozott ugyanezzel, de összezártak előtte. Tíz perc elteltével az oranje magára talált, de van der Wiel beadásáról még mindenki lemaradt, és Kuyt fejjel és szólóból sem tudott eredményes lenni.
Dzsudzsák gólja
A 21. percben aztán góllá ért a holland nyomás, a hazaiak legjobbja, Dirk Kuyt lesodorta Huszti lábáról a labdát, majd visszapasszolt Robin van Persie elé, aki középről, takarásból nem hibázott (1–1). Négy perccel később Kuyt (vagy Juhász…) maga is betalált, de Florian Meyer bíró érvénytelenítette szabályosnak tűnő gólját. A félidő végére némileg enyhült a nyomás, és néha Dzsudzsák vagy Torghelle révén előre merészkedhettek a fehérben játszó magyarok.
Az álom szertefoszlik
Térfélcsere után megszabadultunk a rémisztően jól játszó Kuyttől – de csak azért, hogy a helyén Arjen Robben (eddigi csapatai például: Chelsea, Real, Bayern) tűnjön fel… az 51. percben meg is tréfálta a bizonytalankodó Bodnárt, de a középre játszás után Sneijder Fülöpbe lőtte a játékszert, s hiába ismételt Robben, Fülöp megint a helyén volt. Nem úgy az 55. percben, de egyáltalán nem az ő hibája volt, hogy van Persie-t hagyták kevergetni a tizenhatos előtt, kiugratni van Bronckhorstot, majd gólt lőni középen Sneijdert, ami után a magyar védők látványosan összevesztek (2–1). Ezek után Erwin Koeman lehozta az egyetlen, valamennyire aktív csatárt, helyén pedig a Videotonban vitézkedő fiatal védő-középpályást, Elek Ákost dobta harcba – érdemes megismételni: vesztes állásnál.
A 61. percben megint Robben kezdett őrjítő szólóba, majd még ugyanebben a percben a második holland gólt megelőző támadásra kísértetiesen hasonlító akció végén átpöckölte a labdát a rosszul vetődő Fülöpön, megérdemelten szerezve újabb találatot (3–1). Már ekkor szertefoszlott az álmunk, amit egy órával korábban, Dzsudzsák vezetőgóljánál kezdhettünk álmodni... A macska-egér harc nem maradt abba, a 71. percben Meyer helytelenül szögletet ítélt Hollandia javára, és egy kis passzolgatást követően van Bommel a lábak között óriási gólt zúdított a hosszú alsóba (4–1). A 72. percben Sneijdert jutalomból lecserélte Bert van Marwijk kapitány, és még a hűsítő italt sem kapta kézbe, a helyére álló Elia a baloldalon felfutva elfektette Dzsudzsákot, Vanczákot, és Horváth lába között a bal alsóba belsőzött (5–1), Fülöpnek nem sok esélye volt. A hatodik holland gólt Robben helyezte el a magyar kapuban, kísértetiesen lemásolva Dzsudzsák gólját (6–1). A meccs utolsó perceiben Robben még bebicegett az öltözőbe – jobbulást kívánunk neki –, Erwin Koeman meg lehorgasztott fejjel mehetett utána. Meglehet, nem sokadjára veszi az útját Magyarország felé.
HOLLANDIA–MAGYARORSZÁG 6–1 (1–1)
2010. június 5., 14 óra, Amszterdam, 68 ezer néző.
Vezette: Meyer – Bornhorst, Willenborg (mindhárom német).
Gól: Dzsudzsák (6. perc), van Persie (21.), Sneijder (55.), Robben (61., 78.), van Bommel (71.), Elia (74.)
Sárga lap: Lázok (77.)
HOLLANDIA: Stekelenburg – van der Wiel, Heitinga (Ooijer, 61.), Mathijsen, van Bronckhorst – Sneijder (73.), van Bommel, van der Vaart (de Zeeuw, 79.), de Jong – Kuyt (Robben, 46.), van Persie (Huntelaar, 68.). Szövetségi kapitány: Bert van Marwijk.
MAGYARORSZÁG: Fülöp – Bodnár, Juhász, Horváth (Vadócz, 79.), Vanczák – Dzsudzsák, Szélesi, Huszti (Lázok, 68.), Bodor – Priskin, Torghelle (Elek, 57.). Szövetségi kapitány: Erwin Koeman.
origo.hu
Orbán Viktor: Donald Trump fényes győzelmet aratott - videó
