A spanyolok elégedetlenek a demokráciával

A katalán La Vanguardia részleteket idézett az egyik kutatóintézet felmérésének borúlátó eredményeiből: a válság miatt bajban a demokrácia Spanyolországban. A portugál Jornal de Negócios és a Público, valamint a spanyol El País a külső adósság miatt bajba jutott uniós tagállamok lehetséges kiútjait taglalta. A spanyol és katalán lapok a szombati statútumvédő tüntetés következményeit tárgyalták vezető helyen.

Lavanguardia.es – Spanyolország

Az állami kezelésű Társadalomkutató Központ (CIS) hamarosan megjelenő kutatásából idézett a katalán La Vanguardia. A még tavaly év végén elvégzett felmérés egyik következtetése szerint a gazdasági válság következményei úgymond benyújtották a számlát, és gyengítették a spanyol állampolgárok demokráciába vetett hitét. Utoljára 25 éve volt ilyen magas azoknak az aránya (45 százalék), akik elégedetlenek voltak a demokráciával. 52 százalék viszont nagyon (10) vagy eléggé elégedett (42) a rendszerrel. Az öt évvel ezelőtti felméréshez képest nyolc pontot esett vissza az elégedettek és hét ponttal nőtt a másik tábor aránya. (2004-ben 60-35 százalékos volt ez az arány.)

Publico.clix.pt, Jornaldenegocios.pt – Portugália, Elpais.com – Spanyolország

A portugál Jornal de Negócios idézte a Bloombergnek Olaszországban nyilatkozó Robert Mundellt. Az 1999-es esztendő közgazdasági Nobel-díjasa szerint halvány az esély (20 százalék) arra, hogy Portugália át tudja ütemezni az adósságait. A tagállamok közül szintén ekkora az esélye rá Spanyolországnak és Írországnak, de a görögöknek már jóval nagyobb, 40 százalékos esélyt jósol.

Már Olaszország is felkerült az adósságátütemezést kérők listájára, Berlusconi hazájának legfeljebb 10 százalékos az esélye ugyanerre. A görögök külső adóssága a GDP-jük 1,15 százalékának felel meg, miközben a spanyolok úgy kénytelenek csökkenteni hiteleiket, hogy közben 20 százalék körül jár a munkanélküliek aránya.

Paul Krugmant megkereste a spanyol El País, de ő se tudta biztatni az euróövezet bajba került országait: elég valószínűnek tartja, hogy a görögök kénytelenek lesznek elhagyni az euróövezetet, és ennek majd főleg a portugálok isszák meg a levét. Portugáliában egy szóbeszéd okoz idegességet: olyan tartalmú SMS-ek és elektronikus levelek terjednek a portugál neten, amelyek szerint fizetésképtelen a legnagyobb portugál magánbank. Ezért a BCP elnöke, sőt még a pénzügyminisztérium államtitkára is kénytelen volt nyilvánosan cáfolni a híreszteléseket.

Lavanguardia.es, Elperiodico.com, Avui.cat, Elpais.com, Elmundo.es, Abc.es – Spanyolország

A katalán és spanyol sajtót leginkább a szombaton Barcelonában tartott milliós tömegtüntetés következményei és előzményei foglalkoztatják: Josep Montilla, a katalán tartomány szocialista vezetője bejelentette hétfőn, hogy a jövő héten, 23-án találkozik személyesen a madridi kormányfővel, José Luis Rodríguez Zapateróval. A találkozón természetesen a jelentősen megkurtított katalán statútum lesz a fő téma, amelynek szakvéleményét a spanyol alkotmánybíróság éppen két hete tett közzé.

A katalán La Vanguardia szombaton külön kikereste az olvasóknak azt a nyilatkozatot, amelyben Zapatero még 2003. november 13-án megígérte a katalánoknak, hogy új statútumot, azaz önkormányzati alaptörvényt dolgozhatnak ki. A jelenlegi kormányfő a jelzett időpontban még csak miniszterelnök-jelölt volt. Az ellenzéki Néppárt (PP) is reagált: a volt és jelenlegi elnök, José María Aznar, illetve Mariano Rajoy a közös vasárnapi tanácskozás végén a PP 2004-es kampányjelszava, !Que una Espana una! (Egyesüljön az egy Spanyolország!) szellemében szólította egységre az egyetlen spanyol nemzetet. Mint ismeretes, a katalán alaptörvényből nem törölték ugyan a bevezetőben szereplő „katalán nemzet” megfogalmazást, de a törlésekkel és a jelentős változtatásokkal elvesztette minden jogi tartalmát.