Amióta 2006 július 27-én súlyosan megbetegedett és többször is megműtötték, csak a kórházban vagy otthonában fogadta az őt meglátogató külföldi államfőket és politikusokat vagy személyes barátait. A kubai sajtó csak három nap késéssel közölte az augusztus 13-án már 84 éves kubai pártfőtitkár szerdai látogatását a Kubai Tudományos Kutatóintézetben. Castrót 2006. július 27-én műtötték meg először, de a világsajtó azóta is csak nagyon keveset tudhatott meg a további beavatkozások számáról és okairól. A fényképek tanúsága szerint lesoványodott Castro, aki 2008 februárja végén hivatalosan is lemondott állam- és kormányfői posztjáról öccse, Raúl javára. Ennek ellenére szellemi állapota továbbra is friss, ezt bizonyítják a kubai kormánylap szerint a Cubadebate című honlapon néhány éve rendszeresen megjelenő elemzései, elmélkedései a világpolitika eseményeiről.
Nagyon valószínű, hogy a 2003 tavaszán bebörtönzött és elítélt 75 kubai ellenzéki nőrokonai július 11-én vonulnak föl utoljára Havannában. A kubai ellenzékiek egyike viszont azt nyilatkozta az El Mundo helyi tudósítójának, hogy az érdekeltek még nem döntöttek a befejezés ügyében. Néhányuk azt mondja, hogy addig kell minden vasárnap tiltakozniuk, amíg szabadon nem engedik az utolsó politikai foglyot is. Az elégedettebbek azzal érvelnek, hogy már nincs több a kezdeményezésben vagy nem érdemes újra meg újra felvonulni a Malecón sétányon. Miguel Ángel Moratinos, spanyol külügyminiszter szombaton jelentette be, hogy a politikai foglyok 17 fős első csoportja hétfőn érkezhet meg Spanyolországba. A kubai katolikus egyház feje szerdán jelentette be, hogy három-négy hónap leforgása alatt szabadon engedik a 2003 tavaszán elítéltek maradékát, 52 főt. A többieket már korábban vagy az országból, vagy a börtönből engedték ki nemzetközi nyomásra.
Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere azonban így fogadta a kubai politikai foglyok elengedésének hírét: kedvező jelnek tartja az 52 rab elengedésének hírét, de további és még egyértelműbb engedményeket vár Havannától, írta az El País washingtoni tudósítója. Kuba ugyanis azt várta cserébe az Egyesült Államoktól, hogy vagy teljesen, vagy fokozatosan feloldja a Kuba ellen még 48 éve elrendelt teljes embargót. Egy hónapja még a helyi ellenzékiek is ezt kérték a washingtoni törvényhozás két házának írt levelükben, két hete pedig maga Jimmy Carter, a volt demokrata elnök (1977-1981) szólította föl Barack Obamát, hogy oldja föl az embargót, mert nem érte el célját az „érett alma taktikája”.
(elmundo.es, elpais.com – Spanyolország)
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében