Veresvízi látogatás (szórólap)
Ünnep a természetbarátoknak, amikor néhány napra kitárja kapuit a Lesharaszttól északra elterülő Veresvíz nemzeti park. Az idén se lesz másképp! Kedves vendégeink gumicsizmát húzva, hetes csoportokba rendeződve bejárhatják a védett moszatokban gazdag tocsogókat, továbbá a húszhektáros láprétet, ahol mindenki kedvére csodálhatja a fekete kökörcsinnel együtt burjánzó kúszócsalánt és ezerjófüvet, amely a sztyeppi növénytársulások egyedülálló példája. A madármegfigyelők számára is bőven akad látnivaló. Csekély öszszeg fejében csónakos túrán vehetnek részt, ahol hivatásos kalauz kíséretében juthatnak el a nemzeti park távoli zugaiba, megfigyelhetik a törpegém és a nádi rigó élőhelyét, a fürge légykapót, a gyurgyalagokat. Az idén először érinti a vízi túra a Kojta nádast, ahol nagy örömünkre tavaly tavasszal vert tanyát a rejtett életmódot folytató Sallangó család, tovább gazdagítva a nemzeti park élővilágát. Ha túrázóink szerencsével járnak, láthatják, sőt lencsevégre is kaphatják a lápkútnál halászó Sallangó Istvánt vagy a békát gyűjtögető gyermekek egyikét. A 3-as számú leshelyről – a népes bukórécetelep szomszédságából – megfigyelhető Sallangóék kunyhója, sőt, a bogrács körül szorgoskodó Sallangóné is. Nyomatékosan kérjük látogatóinkat, ne merészkedjenek a kunyhó közelébe, integetéssel, kurjongatással ne ingereljék a családot, élelmiszert se dobjanak feléjük, Sallangóék viselkedése kiszámíthatatlan.
A darasznyai nem Árpád-kori templom leírása
Írta: Berettyó Gyula helytörténész
Tollat ragadtam, itt az ideje, hogy eloszlassuk a darasznyai Szent Ubaldo templomhoz kapcsolódó súlyos tévedéseket. A légből kapott hamis adatok sajnos az útikönyvekbe is beszivárogtak, és félrevezetik a jóhiszemű turistákat. Szögezzük tehát le, hogy a Darasznya főterén álló templom nem Árpád-kori. Akinek van fogalma a román stílusról, ezt első ránézésre tisztán látja. Bizonyítottnak tekinthető, hogy Darasznya (első okleveles említése szerint: Paláncs) a honfoglaláskor már lakott szálláshely, temploma is akkoriban épült. Az alapfalkutatás ezt fényesen igazolta! Tévedés viszont, hogy a szentély egyenes záródású és bordás keresztboltozatú, mert az átlagember nem is tudja, mi az. Az sem igaz, hogy az oldalkápolna mögötti területen 10. századi temetőt tártak fel, s a gazdag leletanyag jelenleg a helyi Csőke Ottó Múzeumban látható, ott ugyanis csak a nyílhegyeket és a varkocskorongokat állították ki. De menjünk tovább. Nevetséges állítás, hogy a keleti végfalon, az oltár fölötti freskó az olasz származású Manipulus munkája. Manipulust a környékbeli várföldek birtokosa, Barsa fia Tatamér fogolyként hurcolta Magyarországra, és jelentős megbízásokkal látta el. A freskó – amely nézetem szerint egyáltalán nem az angyali üdvözletet ábrázolja – a felső vakolatréteg alól került elő a szentély feltételezett átépítésekor.
Ami pedig a templom alapítását illeti: délibábos legenda (vagy inkább dajkamese!), hogy pogány Kun László királyunk a Lesharaszt határban állt Hóstát nevű földvárban megbetegedett. Tudjuk, orvosok hada jajveszékelt tehetetlenül az ágya körül. Harmadnapra megérkezett Budáról Joakim mester. Titkos összetételű koktummal (juhtejben főzött marhafaggyú, a huszárzsír elődje!) itatta meg a királyt, aki bevizelt, végül eszméletére tért, és bosszúból karóba húzatta a tiltakozó Joakim mestert. Gyógyulásának méltó emléket akart állítani, ezért kíséretével átlovagolt Darasznyára, és a főtéren – körülbelül ott, ahol most a Jóbarát pizzéria áll – elhajította a lándzsáját. Ahol a földbe fúródott, ott emeltetett templomot, amelyet hálából Szent Joakim tiszteletére szenteltetett fel. Évtizedes kutatásaim igazolják, hogy ez nem legenda, hanem történelmi tény. Nem véletlen, hogy a lándzsa 1974-ben végre Darasznya új címerébe is bekerült! Mindez jusson az eszükbe, ha fejet hajtanak gyönyörű Árpád-kori műemlékünk előtt!
(Magyar Nemzet, 2010. augusztus 18.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
