Régóta figyelem, hogy a lázadás szó alig hangzik el köztünk, beszélgetéseink közben. Ugyanígy hiányzik az írásainkból is. A politika szóhasználatában helyette többnyire a reform szót használjuk. A lágy, a békéltető, a csatazajoktól távol eső fogalmat. Nem csodálom, hogy az áprilisi választások után hány kommunista és hány liberális homlok ráncolódott össze, amikor Orbán Viktor újfajta forradalmat emlegetett. Eddig ez persze még csak szó volt. Cél és remény. De bennem föltámadt valami különleges dac, amely a lázadás fogalmát ébresztgette ismét mély álmaiból. Ok nélkül lázadni ostobaság! De még nagyobb ostobaság az, ha a bűnök sorozatát más követi el, s mi bűnhődünk helyette.
(Magyar Nemzet, 2010. november 30.)
magyarország
Bóka János: Magyarország nem vállal Ukrajna felé olyan pénzügyi vagy jogi kötelezettséget, amely terhet róna a magyar emberekre
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!