Deutsch: Új gazdaságra, új államra van szükség + Képriport

Deutsch Tamás szerint ma szolidáris gazdaságra van szükség Magyarországon, és egy olyan új államra is, amely a szolidaritás elve alapján működik. A fideszes politikus a Húsz éve szabadon Közép-Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián.

Az európai parlamenti képviselő, az Országgyűlés volt alelnöke kijelentette: a magyar állampolgárok többsége láthatóan nem támogatja a létező kapitalizmust, úgy érzi, hogy az ellene van. Azt mondta, az emberek nem voltak szolidárisak a magyar gazdaságpolitikával és állammal, mert azok sem volt szolidáris velük. „Ezért nyitottunk új korszakot” – mondta, és hangsúlyozta, új gazdaságra, új államra van szükség. Kifejtette: az 1990-eshez hasonlóan a mostani alkotmányozás is a konszenzus elvének betartásával zajlik, egy több mint kétharmados parlamenti többséggel bíró politikai erő társadalmi támogatottsága áll mögötte.

A Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével, szakmai szervezetek és civil alapítványok által kezdeményezett kétnapos tudományos konferencián – amely a magyar és az európai uniós himnusz meghallgatásával kezdődött – 50 magyar és 30 külföldi szakember vizsgálja a Közép-Európa által az elmúlt két évtizedben megtett utat; a témák között a közép-európai alkotmányozás, a nemzetiségi és kisebbségi jogok, a demokrácia, pártok és civil társadalom kérdése.

Deutsch elutasította azok véleményét, akik bírálják a rendszerváltoztatást, tagadják, megkérdőjelezik annak értelmét. „Meggyőződésem, hogy minden göröngyössége, kacskaringóssága ellenére ez volt a legegyenesebb, legbiztonságosabb, a valódi célhoz vezető út” – jegyezte meg a tárgyalásos, közmegegyezéses rendszerváltoztatásról. Kiemelte, hogy a konszenzuson, széles felhatalmazáson alapuló változtatás tiszteletben tartása éppúgy igaz a rendszerváltoztatás átmeneti időszakára, mint annak jelenleg zajló lezárására.

A kormánypárti politikus arról is szólt, hogy az utóbbi 20 év során soha nem gyűlt össze annyi feszültség, elégedetlenség, változtatni akarás az emberekben, mint az elmúlt négy évben, mégsem következett be a fennálló törvényes rendet komolyan veszélyeztető felkelés, az emberek döntő többsége a demokratikus játékszabályokat következetesen betartó politikai erőkre szavaztak. „Ezért is szoktunk a 20 évvel ezelőtti alkotmányos forradalom után a szavazófülkék forradalmáról beszélni” – fogalmazott.

Deutsch szerint az elmúlt 25-30 év meghatározó tapasztalata volt a válság. A kapitalizmus és a piacgazdaság nem váltotta be a rendszerváltoztatás idején hozzá fűzött reményeket; akkor az volt a várakozás, hogy nemcsak a szabadságot hozzák el, hanem megoldják a nyomasztó nemzetgazdasági és hétköznapi bajokat. „Ezért kellett revízió alá vennünk azt a kapitalizmus- és piacgazdaságképet, amely eddig referencia volt mindannyiunk számára” – mondta.

Megállapította, hogy 1990 után Magyarországon nem jött létre valódi piacgazdaság. Az igazi piacnak szerinte az a lényege, hogy az abban résztvevők döntéseikben szabadok, ezzel szemben Magyarországon az alávetettség új formái jelentek meg, az emberek kiszolgáltatottá, a monopóliumokkal szemben védtelenné váltak. „Ezért kellett revízió alá venni a liberalizmus politikai elveit is” – mondta. A demokrácia valódi értéke szerinte az, hogy a hibák kijavíthatók, a rossz emberek eltávolíthatók hivatalukból, „képessé tesz minket a rossz uralkodóinktól való megszabadulásra, ahogy ez idén tavasszal megtörtént”.

Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltoztatás elmúlt 20 évének lezárásával nemcsak egy elhibázott gazdasági rendszert hagy maga mögött az ország, hanem megnyílik az út a lelki változások előtt. Azt mondta, az emberek olyan országot szeretnének, ahol létharc helyett tisztességes verseny folyik, nem mindent a profit fogalmával mérnek, és létezik önzetlen összefogás.

Pozsgay Imre politológus, egyetemi tanár – aki Deutsch Tamáshoz hasonlóan a rendszerváltás aktív politikai közszereplői közé tartozott – előadásában elutasította azt a véleményt, amely önkényesnek bélyegzi a jelenlegi alkotmányozást, támadásnak tekinti azt a jogállam ellen. Az új alaptörvény koncepciójának kidolgozását segítő, a miniszterelnök által felkért testület tagja arról beszélt: az alkotmányozás a nemzet helyreállításához, önazonosságának megerősítéséhez vezethet. Az új alkotmányba bele kell foglalni azokat a történelmi értékeket, amelyek folytonosságát az 1944-es szovjet megszállás után majdnem 50 évig szüneteltették – mondta, hozzátéve, „nemzeti függetlenségünket visszanyertük, hát most éljünk is vele”.

Kifejtette, hogy az intézmények iránti bizalmat kellene visszaállítani ahhoz, hogy az alkotmány valóban szolgálatképes legyen. Azt mondta, meg kell teremteni a méltó Magyarországot, hogy „mi magunk itt, a magyar állam területén otthon érezhessük magunkat (...) büszkén vallhassuk, magyarnak lenni nem isten csapása, hanem óriási lehetőség”.

(MTI)