„Nem tudom, mi lesz a magyar nyelvű dalokkal”

A román képviselőház hallgatólagosan elfogadta azt a jogszabálytervezetet, mely szerint a rádióknak erre fordított műsoridejük negyven százalékában hazai zenét kell sugározniuk. A tervezetet elfogadása vagy visszautasítása előtt még a szenátus is megvitatja, de szakemberek szerint ebben a formában több előírást is sért, és nem fogadhatják el.

A rádiósok látnak fantáziát a hasonló jellegű kezdeményezésekben, de ennek betartása nehézségekbe ütközne. A román képviselők már álltak elő olyan törvénytervezettel, amely pozitív hírek sugárzására kötelezte volna a műsorszórókat. Most a hazai előadók védelmében előírnák, hogy a zenei műsorok negyven százalékát romániai zenével kellene kitölteni.

„A román kiadók állnak a törvénytervezet hátterében, akik azt szeretnék, hogy saját kiadványaik többet szerepeljenek a különböző médiumokban. Romániában kiadott zenékről van szó, ezek között nagyon sok olyan van különben, amely angol nyelvű” – jegyezte meg Szilágyi Szabolcs szerkesztő (Kolozsvár). A román zeneipar támogatásával önmagában egyesek szerint nem is lenne baj.

„Egyrészt jó, hogy támogatják a hazai zenét. Mi, mint közszolgálati adó, eddig is ezt tettük, nem kell erre egy külön törvény. Ami a román piacon levő kereskedelmi adókat illeti, ott kissé bonyolultabb a dolog. Meg kell érteni, hogy ebből nagy nehézségek származnak majd. Ők a reklámbevételekből élnek, ami függ a hallgatottságtól, és nem véletlenül sugározzák a jelenlegi arányban a külföldi, illetve a hazai zenét” – indokolta Florin Pruteanu szerkesztő (Kolozsvár).

Még inkább megnehezedhet annak a zenei szerkesztőnek a dolga, aki Romániában egy magyar nyelven sugárzó, kereskedelmi rádió játéklistáját állítja össze. „Hogyha nekünk itt, a kolozsvári rádióban Romániában kiadott magyar zenét kellene használnunk, akkor ugyancsak bajban lennénk, mert van ilyen, csak nem lehet erre felépíteni rádióműsort” – jegyezte meg Szilágyi Szabolcs.

„Megtehetjük, ugye, azt, hogy mi is sugározzuk a modern, mai dance műfaj legjobbjait, amelyek tényleg európai toplistákat is megjártak, viszont nem tudom, mi lesz a magyar nyelvű dalokkal. Ez a rossz oldala. A jó oldala lehet esetleg, hogy nem román zenéről van szó, hanem romániai zenéről, amiben benne van az erdélyi is, ez talán majd ösztönzi az erdélyi előadókat, akik azért lassacskán kezdenek feljönni a szintre” – bizakodott Szász Csaba szerkesztő.

„Én ebben látom a legnagyobb problémát, a zeneiparban, mert nem termel elég zenét ahhoz, hogy abból le lehessen fedni annak a körülbelül húsz órának a negyven százalékát, amennyi egy kereskedelmi adó napi zenei kínálata” – jegyezte meg Florin Pruteanu.

Miután a törvénytervezetet a képviselőház érdemben még nem tárgyalta, nem is véleményezhette az Országos Audiovizuális Tanács. Szász Attila tanácstag szerint a jogszabály ebben a formában egyaránt sérti az uniós és a romániai előírásokat. Az Európai Unió csak nyelvi és bizonyos kulturális értékek megőrzése érdekében fogad el ilyen jellegű megszorításokat, ez a törvény így versenyt sért, és diszkriminatív is.

„Ami szintén aggályokat vet fel számomra, az az, hogy mindezt a műsorpolitikába való beavatkozásnak tekintem, mert nemcsak azt mondja meg, hogy milyen jellegű zenét sugározzon a műsorszolgáltató, hanem azt is, milyen órában” – mondta Szász. A szakember szerint amúgy sincs szükség egy olyan törvényre, amely a hazai zene arányát szabályozza a műsorokban, hiszen ezt korlátlan mennyiségben lehet adásba tenni, és vannak olyan adók is, amelyek kizárólag román zenét sugároznak.

Ami a kisebbségi adókat illeti, a román audiovizuális törvény írja elő, hogy milyen nyelven készítsék műsoraikat, más nyelvű zenét nem lehet rájuk erőszakolni, sommázza a médiaszakember, aki szerint ez a jogszabály nem fog átmenni a szenátuson.

(dunatv.hu)