A környezeti tényezők közül a globális és hazai konjunkturális helyzet fokozatos javulása, a növekedés élénkülése és a munkanélküliség lassú mérséklődése kedvező hatású, veszélyt jelent viszont az év közepi tőkepiaci korrekciót követő negatív és ingadozóbb áralakulás, illetve a szuverén adósságprobléma globális kiéleződésének lehetséges piaci következménye.
A hazai pénzügyi szektorban a legnagyobb kockázatot a hitelpiaci szolgáltatók eszközminőségének további alakulása, az erőteljesen romló jövedelmezőség, továbbá az idei év elejéhez képest ismét megnőtt likviditási kockázatok jelentik. A fizetésképtelenségi problémák kezelése, a pénzügyi szektort érintő adópolitika és a magánnyugdíjpénztárak további sorsa szabályozási kihívást jelent. A pénzügyi szektorra kivetett különadó 2010-ben – a társasági adókötelezettségre gyakorolt hatásokat is figyelembe véve, és a 2009. évi adózás előtti eredmények változatlanságát feltételezve – a szektor egészének adózott eredményét 170 milliárd forinttal csökkenti.
A kapcsolódó számítások az adó hatásait is tekintve, 2010-re 186 veszteséges és 43, a szabályozói követelményekhez képest alultőkésített pénzügyi szolgáltató létét vetítik előre – ismerteti a jelentés. Az említettek túlnyomó többsége pénzügyi vállalkozás, jelentős azonban a várhatóan veszteségessé váló bankok és biztosítók száma is.
A tényleges helyzet azonban ennél kedvezőtlenebb is lehet, mert az első félévi adatok a 2009. évinél gyengébb adózás előtti eredmény kialakulását valószínűsítik – állapítja meg a PSZÁF. A különadó nem okoz alapvető stabilitási problémákat a felügyelet szerint, de a meglévőket súlyosbítja, különösen a pénzügyi vállalkozások körében.
A különadó tőkehelyzetre gyakorolt egyéves hatása a pénzügyi vállalkozások kivételével viszonylag mérsékelt, hároméves alkalmazása esetében azonban a szabályozói minimumkövetelmény feletti tőkepufferek csaknem felét felemésztené.
A szolgáltatók tőke- és forrásszerző képességének megőrzése érdekében lényeges, hogy a különadó jövőbeni alkalmazásával kapcsolatos kilátások tisztázódjanak, illetve fontos mérlegelni, hogy középtávon olyan különadó rendszeres érvényesítésére már ne kerüljön sor, amely meghaladja a hasonló növekedési potenciállal és kockázati szinttel rendelkező más országokban alkalmazott vagy alkalmazandó hasonló közteher mértékét – hívja fel a figyelmet a PSZÁF.
Az első fél évben tovább romlott a hitelállomány minősége
Június végén az összes hitelszerződés 38,8 százaléka késedelmes, 23,2 százaléka pedig 90 napon túli elmaradásban volt. A késedelmes szerződések számának gyarapodása markánsan lassult, miközben meglévő állománya gyorsuló ütemben nőtt.
A lakossági hitelállományon belül a jelzáloghitelek minősége az átlagosnál gyorsabban romlott: az összes szerződés 23 százaléka volt késedelmes, 8,2 százaléka, vagyis 105 ezer szerződés pedig 90 napon túli fizetési késedelem miatt nem teljesítőnek minősült. A nem teljesítő szerződések teljes követelésállománya 574 milliárd forintot ért el.
A bankrendszer továbbra is biztonságosan működik, de jövedelmezőségét a piaci folyamatokon túl a pénzügyi szektort érintő különadó és a hatóságok új fogyasztóvédelmi indíttatású intézkedései is negatívan érintik. Az ügyfélhitelezés volumene jelentősen csökkent, s számolni kell a hitelbiztosítékok (ingatlan, gépjárművek) piacainak gyengeségével is. A bankszektor eszközoldali likviditása továbbra is biztonságosan magas. A forrásoldalon tovább csökkent az ügyfélbetétek állománya és súlya, fokozódott a nagykereskedelmi forrásoktól való függőség.
A bankok és bankfiókok átlagos jövedelmezősége – jelentős és növekvő szórás mellett – lényegesen romlott az első fél évben, s az év hátralévő részében sem lesz jobb a helyzet. A 2010 júniusa előtti egy évben 12 bank és 7 bankfiók, tehát a szektor kétötöde termelt veszteséget; a veszteséges bankok eszközeinek részaránya 5,3-ról 23 százalékra nőtt. A 12 havi görgetett alapon számolt tőkejövedelmezőség (ROE) átlaga 7,7 százalékra csökkent. A bankszektor kamatmarzsa az év első felében tovább nőtt, mert az eszközoldali kamat jóval kisebb mértékben csökkent a forrásoldalinál.
Egyelőre a lassan javuló konjunktúra ellenére sincs bizonyíték arra, hogy a közeljövőben megállna a bankok portfólióminőségének romlása. Az idén az átlagos banki jövedelmezőség akár nulla körüli is lehet, a veszteséges szolgáltatók száma pedig elérheti az összes bank mintegy felét. Jövőre a felügyelet szerint némi javulásra van kilátás. A bankrendszer átlagos tőkeellátottsága továbbra is megfelelően magas. A bankoknak a szabályozói minimum-tőkekövetelménnyel számított tőkemutatója 12,5 százalék, a törvényi minimum mintegy másfélszerese. A belső tőkeképződés mértéke azonban jelentősen csökkent, az alacsony jövedelmezőségű és tőkemegfelelésű bankoknál tőkeemelés vagy a kockázatvállalás visszafogása válhat szükségessé – állapítja meg a PSZÁF.
A szövetkezeti hitelintézetek fő kockázata, hogy dinamikusan nőtt a – viszonylag magas sérülékenységű – kkv-szektorral szembeni hitelállomány, és lendületesen halmozódott a késedelmes állomány. A szövetkezeti hitelintézetek ugyanakkor kedvező likviditási helyzetben, korlátozott devizakitettséggel, s a stabilitási problémák jelentős részét orvosló intézményi konszolidáció mellett működnek.
A pénzügyi vállalkozások a hazai pénzügyi szektor leginkább veszélyeztetett alszektorának tekinthetők a jelentés szerint: portfólióminőségük tovább romlott, eszközállományuk zsugorodott, jövedelmezőségük csökkent, és tovább nőtt a veszteséges intézmények száma. A szolgáltatók harmada-fele, gyakorlatilag a nem bankcsoporthoz tartozó és veszteséges, illetve az alultőkésített intézmények legnagyobb része közvetlen veszélyben van. A közeljövőben számos szolgáltató szüntetheti be tevékenységét.
A biztosítók üzleti teljesítménye romlott, az alszektorra ható kockázatok továbbra is jelentősek. A biztosítási termékek iránti kereslet változatlanul csökken vagy stagnál, érdemi élénkülés csak a unit-linked befektetési konstrukcióknál tapasztalható. A tavaszi vihar- és árvízkárok mintegy 37 milliárd forintnyi kifizetései miatt a nemélet-üzletág jövedelmezősége számottevően visszaesett.
A biztosítók jövedelmezőségének megoszlása az egyes szolgáltatók között nagyon egyenlőtlen: a visszaesés különösen az új alapítású, kis piaci részesedéssel bíró biztosítók körében járhat jelentős kockázattal, ahol a veszteséges üzleti tevékenység mellett jelentkező különadó-kötelezettség a tőkemegfelelést érdemben veszélyeztetheti. További kockázat a befektetési tevékenység eredményének csökkenése, valamint az alacsony piaci kereslettel és a kiélezett piaci versennyel kapcsolatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csökkenő díjszabása.
A befektetési vállalkozások helyzete kedvező: az átlagos tőkejövedelmezőség magas, a tőkeellátottság kimagaslóan bőséges. A jövedelmezőséget ugyanakkor kedvezőtlenül érintette a kereskedési tevékenységből származó eredmény visszaesése. Az alapkezelőknek 2010-ben összesen 2,2 milliárd forint különadót kell megfizetniük, amely az alszektor hagyományosan magas jövedelmezőségét csak mérsékelten csökkenti, azonban bevezetésével néhány szolgáltató várhatóan veszteségessé válik. Az alapkezelői szektor kockázatai változatlanul mérsékeltek, noha a kezelt vagyon növekedési dinamikája lelassult. A kezelt magán-nyugdíjpénztári állományok volumenének várható csökkenése további állománycsökkenést hozhat.
(MTI)
origo.hu
Megrázó videót tett közzé a rendőrség: fontos dologra hívják fel a figyelmet
