Telt házas BL-győzelem Debrecenben? – Hazatér a vándorcirkusz

A debreceni stadionépítés kormányzati bejelentését követően máig nem csituló vita bontakozott ki az aréna létjogosultságával kapcsolatban. Annyi bizonyos, hogy az eddigi nemzetközi meccseit stadionról stadionra vándorolva megvívó Loki egy ország elismerését vívta ki az utóbbi években mutatott teljesítményével, emellett pedig a beruházás gazdasági következményei is mellette szólnak.

Gabay Balázs
2010. 11. 25. 11:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Örüljünk, hogy lesz stadion Debrecenben!” A mondat az egyik kereskedelmi televízió beszélgetős műsorának zárásaként hangzott el a minap. A négy beszélgető érdekes szempontok alapján védte avagy támadta az új debreceni stadion megépítésének tervét. Egyikük fővárosi és vidéki színházak építési költségeivel vonta párhuzamba a tervezett nagyerdei létesítmény tízmilliárdos büdzséjét. Érvelése szerint ha a budapesti Erkel Színházra és a tatabányai Jászai Mari Színházra nem sajnálta az önkormányzat a négymilliárd forintot, akkor a magyar foci hírét a határokon túlra vivő Debrecen is megérdemel egy csillogó-villogó arénát.


Az ígéret szép szó

Aki valamennyire követte az eseményeket, az emlékeibe idézheti Orbán Viktor tavalyi és idén májusban tett ígéreteit, amely szerint ha a Fidesz megnyeri a választásokat, megépül a nagyerdei komplexum. Így a debreceni vezetők, játékosok és szurkolók mellett a közvéleményt sem érhette meglepetésként, amikor Szijjártó Péter bejelentette, tízmilliárd forintból épül stadion Debrecenben.


A tiltakozók első számú aduja, hogy ez felesleges állami költekezés lenne a válság idején. Azonban a gazdasági ésszerűség egészen más oldaláról közelítik meg a Loki-aréna felépítését azok, akik a stadionépítés hosszú távú eredményeit, a DVSC-t mint egyfajta országmárkát tartják szem előtt. Nem, természetesen a Loki nem hasonlítható Puskás Ferenchez, a piros paprikához vagy a pálinkához, ellenben ha napjainkban külföldi sportbaráthoz fordulunk ismert magyar csapat neve után kutatva, tízből kilencszer a Debrecen hangzana el. Ezzel az utóbbi évek erőviszonyainak ismerete alapján nem is lenne semmi gond, a második dolog, amivel viszont igenis van, hogy a vendégszurkolók sokszor még most is azt gondolhatják, Debrecen Budapest egyik kerülete, stadionja pedig még a Rákosi-korszakban épült, ámbár igen tágas.

Hatalmasat kaszáltak volna a debreceni vendéglátósok

Tavaly a Debreceni VSC második magyar csapatként beverekedte magát a Bajnokok Ligája csoportkörébe. A Liverpool, a Lyon és a Fiorentina elleni hazai fellépéseit csaknem telt ház előtt rendezte a Loki, ami meccsenként 25-30 ezer szurkolót jelent. A jegyárakat már-már meghökkentően olcsón kínálták a klubvezetők: nem sok BL-résztvevő klubot tudunk felsorolni, ahol a kapu mögötti székre 5-6 euróért leülhetünk, de valószínűbb, hogy ilyen klub nincs is. A szurkolóbarát intézkedés megtérült, a Debrecen csak a jegybevételekből 18-20 millió forintot kaszált. Ha ezekhez még a marketingbevételeket, a televíziós jogdíjakból származó jövedelmet is hozzávesszük, több száz milliónál tartunk, és ehhez jött még a többmilliárdos átutalás az UEFA-tól, a csoportkörbe jutásért. Egy szó mint száz, a Loki többéves költségvetését kereste meg az „európai kaland” során, de…

A szurkolók az Európa-liga-fellépésekkel együtt immár több mint ezer kilométeres utazásnál tartanak, ennél azonban sokkal jelentősebb az az összeg, amely Debrecen város szolgáltatószektorába folyt volna be abban az esetben, ha nem kellett volna minden hazai meccset vendégségben lejátszani.


Bizony, a szállodák, a vendéglátósok, a kocsmák, de még a sarki közértek is súlyos összeget könyvelhettek volna el bevételként, nem mellékesen pedig a liverpooli, a firenzei és a lyoni fanatikusok pozitív élményekkel távozva, akár családjaikkal is visszatérhettek volna a cívisvárosba. A helyi turizmus növekedésének – akár még a labdarúgáson keresztül is – fontosságát pedig aligha vitatja bárki is. Talán egyedül a budapesti vendéglátósok.

Miért pont a Loki?

És persze a rivális szurkolótáborok, illetve klubvezetők, akik joggal háboroghatnak a döntés miatt. A Ferencváros Labdarúgó Zrt. igazgatója november elején egy hosszabb interjúban hergelte fel magát, és tette fel a költői kérdést: mire föl vágnak hozzá tízmilliárdot egy magántulajdonban lévő futballklubhoz, miközben például a Fradi tulajdonosa nulla segítséget kap tulajdonrésze értékesítéséhez? „A versenyben nem azonos feltételekkel veszünk részt” – panaszolta Alexander Gerstl. Hasonló gondok emésztik Magyarország másik jelentős sportegyesületének klubigazgatóját is. Őze István (UTE) úgy véli, amíg a vidéki klubok a beszedett adóforintokból is építkezhetnek, addig a lila-fehérek csak magukra számíthatnak.

A kocka tulajdonképpen el van vetve, hiszen a Loki-stadion megépítése kormánygaranciát kapott, így tehát a tízmilliárd forint létjogosultságáról parttalan vita zajlik. Remélhetőleg a disputa akkor csitul majd el végleg, amikor a hajdúságiak telt ház előtt verik a svájci bajnokot a BL-csoportkör első fordulójában 2012-ben. Akkor talán már a tízmilliárd sem fog majd fájni a most dühödten tiltakozóknak. Azok ugyanis, akik a Levszki Szófia elleni visszavágón ott voltak a Puskás Ferenc Stadionban, avagy a tévé előtt, átélhettek valami nem mindennapi dolgot. Ha rövid időre is, de visszatértünk Európa futballtérképére. Ezt pedig egyetlen csapatnak köszönhettük, amely hajléktalanként is a felhők közé repítette a hazai fanatikusokat. Ez pedig – a kormány szerint – megéri a pénzt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.