2500 eurót kell fizetnie annak, aki megsérti a nyelvtörvényt

Az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökkentette a szlovák államnyelvtörvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát a pozsonyi parlament, amely csütörtökön módosította az államnyelvtörvényt. A törvénymódosítási javaslatot a jobbközép koalíciós kormány terjesztette a parlament elé.

A törvénymódosítási javaslatot a jobbközép koalíciós kormány terjesztette a parlament elé. Ondrej Dostál (Híd) javaslatát, hogy a szankciókat teljes egészében vegyék ki a törvényből, a parlament nem fogadta el. Daniel Krajcer kulturális miniszter közlése szerint büntetéseket a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak – azok is csak olyan esetben, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven –, magánszemélyek nem. Büntetés kiszabása nem kötelező. A közlekedési tárca, a posta és a távközlés, valamint a nem állami tűzoltóegységek tagjai számára az államnyelv használata és tudása nem lesz alapfeltétel az alkalmazáshoz.

Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is. A jövőben lehetővé válik, hogy a helyi hivatalos krónikákat kisebbségi nyelven vezessék, de le kell fordítani szlovákra is. Eddig a krónikákat kizárólag szlovák nyelven kellett vezetni. A nemzetiségi iskolákban nem lesz kötelező az összes dokumentáció kétnyelvű vezetése. Az oktatási tárca rendeletben konkrétan meghatározza, mely dokumentumokat kell szlovákul is vezetni. A kisebbségi kulturális rendezvények szervezőinek a jövőben a nemzetiségek nyelvén írt időszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvető adatokat kell közölni.

Az emlékművek és emléktáblák állításánál nem lesz kötelező a felirat előzetes minisztériumi jóváhagyása. Azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv hivatalosan is használható, a kisebbségi nyelvű szöveg is lehet az első helyen. Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A módosított jogszabályban azonban benne van, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet. Kikerült a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát. A módosítások elfogadását több órás éles, helyenként indulatos vita előzte meg. Az ellenzéki pártok – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – egybehangzóan ellenezték a módosításokat.

Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője szerint a törvénymódosítás „csak megerősíti a magyarok azon hitét, hogy nem kell ismerni az államnyelvet”, s még inkább „nyelvi gettóba zárkóznak”. Rafaj úgy véli, hogy a koalíció a nyelvtörvény enyhítésével „megalázta a szlovák nyelvet”, s diszkriminálja a magyarok lakta vidékeken élő szlovákokat. Marek Madaric (Smer) volt kulturális miniszter azon véleményének adott hangot, hogy „a határon túli magyarok könnyített honosításról szóló törvény tovább növeli a magyar nyelv térhódítását Dél-Szlovákiában”. Hangsúlyozta: a szlovákoknak joguk van ahhoz, hogy saját hazájukban mindenütt az anyanyelvükön jussanak hozzá az információkhoz.

„A törvénymódosítás elfogadásának igazi okai a Híd szűk pártérdekeiben keresendők, mégpedig a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjával (MKP) a választókért vívott harcában, illetve abban az illúzióban, hogy Budapest követelményeinek ilyen indokolatlan teljesítése által reálisan javulnak a szlovák-magyar kapcsolatok” – szögezte le Madaric. A Magyar Koalíció Pártja már korábban „zavarosnak és ellentmondásosnak” minősítette a módosítást, s elégtelenek tartja. A párt petícióját a szankciók teljes eltörlése érdekében mintegy 33 800 ember írta alá. Amennyiben Ivan Gasparovic államfő aláírja a módosított államnyelvtörvényt, az január elsején életbe lép.

(MTI)