Megkezdte középdöntős szereplését a magyar női kézilabda-válogatott a dán–norvég közös rendezésű Európa-bajnokságon. Emlékeztetőül: Mátéfi Eszter gárdája a D-csoport másodikjaként – Norvégia mögött, Franciaországot és Szlovéniát megelőzve – verekedte magát a torna második szakaszába, ahol a vasárnap esti ukrán meccs után még Hollandiával (kedd) és Svédországgal (szerda) is megmérkőzik, s ha bezsebeli a bezsebelhető pontokat, könnyen az érmes helyek egyikén találhatja magát. S még valami: a minimális elvárás, a legjobb nyolc közé jutás már szinte megvan, de a norvégok elleni utolsó csoportmeccs miatt azért van szégyenkezni való...
Kötelező
A 21 gólos vereség után arra készülhettünk, hogy Ukrajnát csak azért is letapossák a lányok – még fontos lehet a gólkülönbség „svéd viszonylatban”. A magyar szurkolók kárpótlásában már segíthetett a váci balátlövő Tóth Tímea is, akit Mátéfi masszív könyöksérülése miatt hagyott otthon, s érdekes, hogy a kapitányi telefon túlsó végén ott vár a szintén sérült, de műtétje után már gyógyuló Görbicz Anita is, akit „vészhelyzet” (vagyis dehogy az!) esetén, mondjuk egy Eb-elődöntőben már bevethetnénk.
Ukrajna és Magyarország legutóbb november végén találkozott egymással, és bár a félidőben még észak-keleti szomszédunk vezetett14-12-re, a végén 3 góllal győztünk Tiszaújvárosban. Ellenfelünkkel kapcsolatos adat még, hogy a C-csoportból csak az utolsó pillanatban jutottak tovább „a küszöb alatt”, Németországgal szemben, jobb gólkülönbséggel, s így 0 pont van a zsebükben a csoportkör után. (Franciaország vasárnap délután megszerezte első két pontját Hollandia ellen, míg az este fő meccsét a „királyok”, Svédország és Norvégia játssza.)
Szoros
Egy megszokott jelenettel, egy Pálinger-védéssel kezdődött a találkozó, de az első gólt így is a sárga mezesek szerezték. Hosszú percekig fej-fej mellett haladtak a felek, szinte „összefagyott” a két alakulat – talán a lillehammeri csarnok alacsony hőmérséklete is közrejátszott ebben... A 8. percben mindazonáltal még csak először vezettünk (4-3), és a félidő felénél hízott először kettő gólra a differencia (7-5), amit két büntetővel azonnal le is dolgoztak az ukránok.
A játékrész vége felé Mátéfi időt kért, sikerült is két gól előnyt összeügyeskedni a fordulásra (14-12). Pálinger Katalin 45 százalékos védési hatékonyságot produkált, s a csapat egyenletesen jó teljesítményéről mindent elmond, hogy kilenc játékos is betalált.
Előnyök így-úgy
A második félidő elején kaptunk egy emberelőnyt, amit két támadás alkalmával is kihasználatlanul hagytunk – az ukránok pedig büntettek, aztán Tóth Tímea helyreállította a „világ rendjét” (15-13). A 36. percben megint emberelőnybe kerültünk, és az eddig halvány Bódi Bernadett önbizalom-növelő, átejtős gólt dobott belőle, s Tóth, valamint Vérten is hozzátett egyet-egyet (18-14). Az ukránok nem adták fel, felzárkóztak mínusz kettőre, és kiharcoltak egy magyar kiállítást is, igaz, a fehérváriak ukránja, Vascsuk buta hibája miatt ők is bűnhődtek – de csak azért, hogy betaláljanak emberhátrányból (19-17).
A játékrész felénél 20-20-ra feljöttek, kezdhettünk mindent elölről. Vérten sorra lőtte a kapufákat, a dán bírók pedig úgy gondolták, jobb, ha emberhátrányban játszunk egy ideig (sajnos ebben mi is partnerek voltunk, amatőr hiba volt ugyanis Tomorit kiállítása letelte előtt pályára küldeni)... Az ukránok szerencsére nem voltak azon a szinten, hogy hibáinkat kihasználva átvegyék a vezetést, és a Pálingert váltó Herr Orsolya is jól szállt be a játékba (10 lövésből 5 védés). 25-nél megint egyenlő volt az állás, két perccel a vége előtt (26-25) pedig fontos támadás következett: ha belőjük, zsebben a győzelem. És bár emberelőnybe is kerültünk, kínkeserves lett a vége, de nyertünk. A következő ellenfél kedden Hollandia lesz.
Magyarország–Ukrajna: 26–25 (14–12)
legjobb magyar gólszerzők: Szucsánszki 6, Vérten, Kovacsics 4-4, Tóth Tímea 3
