Iványi Gábor: Gyermekek dicsérete

Bizony kell a gyerekek példája és tanítása ebben a magából kivetkőző, fiatalságát és hűségét rosszindulatú sértett koravénségbe veszejtő mai való világban! Karácsony felé tekingetve egy sok évvel ezelőtti találkozásra gondolok. Állami gondozott gyerekek intézetében játszottuk el a betlehemi történetet. Csupa kis gyűrött sors, boldogtalan kezdet. Az egyik kislány apja ingázó építőipari mesterember volt, s megunva felesége gyakori félrelépést, (aki utoljára egy beregi pásztorral szökött meg) egyszercsak felakasztotta magát. Nagyszülők nem lévén a gyermek állami gondozásba került. A másikukat éppen a nagyanyja bocsátotta volna áruba a gyermekprostitúció szörnyűségébe. A harmadik kisfiút idegbeteg apja verte és gyötörte, és ezért menekítette ki karmaiból a gyermekvédelem. Többen korán elvesztették szüleiket, másokat irgalmas hozzátartozóik a gyötrelmes nélkülözés miatt engedtek át a gondoskodó államnak, kezdetben sok-sok könnyhullatással, majd egyre fogyatkozó odafigyeléssel.

A teljes cikket itt olvashatja.

(Népszava, 2010. december 24.)