„Kiválók a jövő évi büdzsé elfogadott fő számai”

Válságos gazdasági helyzetben kiválónak számítanak a jövő évi büdzsé már elfogadott fő számai. Ezért és még több tényező okán is gondolja úgy Járai Zsigmond, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke, az MNB korábbi elnöke, hogy nem volt reális Magyarország Moody’s általi közelmúltbeli leminősítése. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedd este nyilatkozó Járai kérdésre válaszolva hozzátette: lehet valami probléma a kormányzati kommunikációban, ha az alapvetően jó irányba mutató gazdasági folyamatokat az apróbb tényezők negatív kommunikációja képes ellensúlyozni. Megjegyezte: a Fidesz-kormány által választott gazdaságpolitikai út valóban nagyon kockázatos.

Ilyen válságos gazdasági helyzetben egészen kiválónak számítanak a költségvetés nemrég elfogadott fő számai. Az az érdekes, hogy a pénzpiacok ezt – tehát hogy a költségvetés végül is jó helyzetbe kerül – mintha kevésbé vennék figyelembe, és apróságokat túlhangsúlyozva a negatív tényezőkre helyeznék a nagyobb hangsúlyt – nyilatkozta Járai Zsigmond.

Jó felé tartó folyamatok és nem szeretett döntések

Arra, hogy a Moody’s hitelminősítő két osztállyal lerontotta Magyarország besorolását, ráadásul negatív kilátásokkal, Járai Zsigmond úgy reagált: annyira azért nem rossz a magyar gazdaság helyzete, mint azoké az országoké, akikkel most egy kategóriába sorolt bennünket a hitelminősítő, vagy amit a magyar államadósság kockázati felára tükröz a piacon.

„Ennél lényegesen jobb irányba halad a magyar gazdaság, komoly lépéseket tett a kormány a költségvetés konszolidációja és a bürokrácia csökkentése érdekében, valamint az adórendszer egyszerűsítése és az adók csökkentése érdekében. Ezek mind pozitívan hathatnak a gazdaságra” – szögezte le Járai.

Megjegyezte: másfelől persze történnek olyan lépések, amelyeket „nem igazán szeret” a pénzpiac. Ezek között sorolta a magánnyugdíjak állami elvonását, a Költségvetési Tanács átalakítását vagy az ütközéseket a Magyar Nemzeti Bankkal. „Úgy tűnik, mintha ez a két csomag azonos súllyal szerepelne, miközben azt gondolom, hogy a valóságos gazdasági folyamatok sokkal nagyobb súlyt képviselnek, mint a látványelemek” – szögezte le a jegybank felügyelőbizottsági elnöke.

Nem reális osztályzat

Szükséges, hogy egy hitelminősítő feltételes folyamatokkal foglalkozzon? Tehát hogy számításba vegye a majd elinduló strukturális átalakítások hatásait, a majdani intézkedések gazdasági lecsapódásait? Vagy lehetősége van egyszerűen csak a pillanatnyi helyzetet vizsgálni és aszerint értékelni? – hangzott a Közbeszéd felvetése. „Ha kellően intelligens, akkor több szempontot figyelembe vesz. Ha egy tényezőre vagy néhány felfújt negatív hírre fókuszál, akkor kevesebb dolgot vesz figyelembe. A hitelminősítőknek az a dolguk, hogy a reális folyamatokat tükrözzék a piacok felé. Úgy érzem, a legutóbbi minősítés nem egy reális osztályzat Magyarország számára” – szögezte le Járai Zsigmond.

A nyugdíjpénztárak ügyét hozva fel példának Járai megjegyezte: nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. „Az volt az elképzelése, hogy ezek a magyar részvénypiacon komoly szereplők lesznek. Amennyire tudom, a befektetéseik néhány százaléka magyar részvény, 90-95 százalékban külföldi részvényeket tartanak” – mondta a gazdasági szakember.

A Költségvetési Tanács (KT) kapcsán pedig úgy vélekedett: a tanács apparátusa szűnik meg, maga a tanács megmarad. Ráadásul ez nem függ össze a költségvetési szigorral – az igazán lényeges a fegyelmezett költségvetési politika megtartása, erre pedig lehetőség lesz a KT apparátusa nélkül is – hangzott a beszélgetésben. Járai megjegyezte: egy kissé elfogult a témában, hiszen az ő véleménye már a KT alapításakor is az volt, hogy nincs szükség külön apparátusra a tanács körül, mivel a Magyar Nemzeti Bankban és az Állami Számvevőszéknél is elemzik a költségvetést. A jövőben ezekre is támaszkodhatnak a KT küldöttei.

(Duna TV)