Az MTI-hez eljuttatott közleményben a minisztérium azt írta, hogy a pénteken véget ért 12 napos tanácskozáson kidolgozott „megállapodások elfogadásával és aláírásával a részt vevő tagállamok szentesítették” a klímaváltozás elleni küzdelmet a nemzetközi jog eszközeivel összehangoló kiotói jegyzőkönyv folytatását, és állást foglaltak egy új klímaegyezmény megalkotásának szükségessége mellett. Az elfogadott dokumentumok tartalmazzák az Egyesült Államok és a fejlődő országok klímapolitikai és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait is.
A tárgyalásokon a magyar delegációt Olajos Péter, az NFM zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára vezette – közölte a fejlesztési tárca. A közlemény idézi a helyettes államtitkár gyorsjelentését a konferenciáról, amely szerint „a koppenhágai klímacsúcs tapasztalataiból okulva sem a résztvevők, sem a közvélemény nem remélt sokat a cancúni klímakonferenciától, mégis egy kiegyensúlyozott határozati csomag született”, amely Koppenhága kudarca után újra megnyitja a lehetőséget egy átfogó éghajlati megállapodás létrejöttére.
A közlemény szerint Olajos Péter jelentésében kiemeli: „A cancúni megállapodások létrejötte nagy hatással bír a soros magyar EU-elnökségre is, hiszen Magyarországnak lesz a feladata, hogy az anyag számos pontosítandó, szándékosan nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, és ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. Ezen feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület, az éghajlatváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás (adaptáció) és az ehhez szükséges finanszírozás.”
Ez utóbbi elősegítésére a cancúni határozatok egy zöldklímaalap és alapkezelő létrehozatalát javasolják, amely a világ legnagyobb ilyen alapja lehet évi 100 milliárd dolláros nagyságban. „A magyar soros EU-elnökség feladata lesz az alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Ez az alap és az ide történő magyar befizetések nagy lehetőséget nyújtanak a magyar cégeknek harmadik országban végzendő zöldgazdaság-fejlesztési tevékenységek megvalósítására, ilyen irányú exporttevékenységük növelésére. Az adaptációt illetően a magyar EU-elnökségnek február 21-ig kell kidolgoznia az ezt koordináló bizottság összetételére, funkciójára és szerepére vonatkozó uniós javaslatokat” – közölte az NFM.
(MTI)
Elutasítják a magyarok a kéretlen LMBTQ-érzékenyítést
