Répás Zsuzsanna ezt a nyelvtörvény módosításával kapcsolatban közölte pénteken, hozzátéve: hétfőn a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság társelnöki ülésén napirendre kívánja venni a változtatással összefüggő kérdéseket.
A helyettes államtitkár közölte: eddigi információik szerint az államnyelvtörvény 2009. június 30-án elfogadott módosításához képest a most elfogadott szöveg néhány ponton jelent változtatást. „Továbbra is úgy ítéljük meg azonban, hogy a változtatások ellenére a szankciók fenyegetést jelentenek a kisebbségi nyelveket használókra, fenntartják a megfélemlítés légkörét. A most elfogadott módosítás nem tesz eleget a Velencei Bizottság október 21-én közzétett véleményének, sem az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásainak, nem állítja helyre az államnyelv védelme és a kisebbségi nyelvek használati joga között a megbomlott egyensúlyt” – írta közleményében a helyettes államtitkár.
Kiemelte: a pozsonyi parlament döntése kész helyzet elé állítja a szlovákiai magyarságot és a magyar kormányt. A törvény elfogadásánál folytatott parlamenti vita, egyes szlovák pártok megnyilvánulásai és a szlovákiai magyarság szervezeteitől érkezett információk is ezeket az aggodalmakat támasztják alá, illetve erősítik meg.
Hozzátette: a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság hétfői társelnöki találkozóján napirendre kívánja venni azokat a kérdéseket, hogyan képzeli el a szlovák fél az államnyelvtörvényről szóló tárgyalások folytatását, miként kívánja végrehajtani a törvényt.
A helyettes államtitkár állásfoglalásában felidézte, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa december 9-i ülésén elfogadta az államnyelvtörvény módosításait a kormány szeptember 24-i javaslata alapján. Kitért arra, hogy a koalíciós módosító javaslatokat a jelen lévő 139 képviselőből csak a koalíciós képviselők szavazták meg, míg az ellenzéki pártok valamennyi javaslatait rendre leszavazták. A végszavazásban az ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt, a jelen lévő 76 kormánypárti képviselőből 74 megszavazta, ketten pedig nem szavaztak – írta.
A pozsonyi parlament a csütörtökön elfogadott módosítással az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökkentette a szlovák államnyelvtörvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát. A törvénymódosítási javaslatot a jobbközép koalíciós kormány terjesztette a parlament elé. Ondrej Dostál (Híd) javaslatát, hogy a szankciókat teljes egészében vegyék ki a törvényből, a parlament nem fogadta el.
Büntetéseket a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak – azok is csak olyan esetben, ha közigazgatási információkat, valamint az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven –, magánszemélyek nem.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) csalódottságának adott hangot a csütörtökön elfogadott módosítással összefüggésben. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni. A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható. Alapjában véve az államnyelvtörvény elfogadott változata a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez képest fölérendelt jogszabály maradt” – olvasható az MKP közleményében.
Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint a módosítás erősíti Szlovákia nemzetközi pozícióit, mégpedig Magyarországgal szemben is. Ugyanakkor „eltávolítja a kisebbségek elleni értelmetlen korlátozásokat, és védi az államnyelvet. A szankciók megmaradtak, de mint a törvény végrehajtásának végső eszköze, s csak két konkrét területen” – hangsúlyozta a tárcavezető.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Az európai választók nagy részét elárulták
