Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra. A legutóbbi, novemberi ülésen a tanács már megemelte 0,25 százalékkal az alapkamatot, elsősorban az erősödő inflációs kockázatok miatt, és kifejtették azt is: a kamatemeléssel a monetáris tanács jelezte az inflációs cél elérése iránti elkötelezettségét, ugyanakkor ehhez a következő hónapokban további kamatemelések lehetnek szükségesek.
Bebesy: Maradhatott volna a kamatszint
A novemberi szigorítás után az év utolsó kamatdöntő ülésén újabb 25 bázispontot emelt az MNB, így 5,75 százalékos az alapkamat. A múltkori döntést követően a jegybank ugyan jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, véleményünk szerint azonban az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása – olvasható Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzserének elemzésében. Az országkockázati felárak az elmúlt időszakban kisebb mérséklődést mutattak, a hosszabb lejáratú állampapírhozamok korrigáltak, az ÁKK sikeres DKJ- és állampapír-aukciókat tartott a hónap során, és a forint is jelentőset erősödött az euróval szemben. Mivel az inflációs kilátások véleménye szerint egyelőre nem igényelnek hirtelen, erőteljes szigorítást, a novemberi inflációs számok nem tanúskodtak további kellemetlen meglepetésről, a pénzügyi kockázatok enyhülése miatt összességében maradhatott volna az 5,5 százalékos irányadó ráta.
Az MNB vélhetőleg úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni, és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés – áll az elemzésben. Az alapkamat-kilátások szempontjából a jövő év eleje nagyon fontos lesz. A kormány adó- és más gazdaságpolitikai döntéseinek hatását az árakban, bérekben és a kereslet alakulásában 2011 első hónapjai során látjuk majd tisztábban. A gazdasági pályával kapcsolatos bizonytalanságok továbbra sem enyhültek. 2011 eleje azért is kritikus lehet, mert a hazai kilátásokkal kapcsolatban nem túl optimista külföldi befektetők ekkor hozzák majd meg eszközallokációs döntéseiket, és a hazai nyugdíjpénztárak kiesésével a külföldi szerepvállalás különösen fontos lesz.
Bebesy szerint szintén kockázati tényezőt jelent majd a monetáris tanács új tagjainak kiválasztása, egy erőltetett monetáris enyhítés jelentős turbulenciát és forintgyengülést hozhat. Az MNB könnyen az alapkamat további emelésére kényszerülhet. A külső környezet szempontjából fontos lesz az eurózóna perifériás országai adósságproblémáinak alakulása, a karácsonyi szünet után ez a téma várhatóan ismét felpörög majd. A mozgásteret a feltörekvő piaci országok jegybankjainak magatartása is befolyásolja majd, a piac Lengyelország és Oroszország esetében az új év első hónapjaiban várja a szigorítás kezdetét, Törökországban viszont váratlanul újraindult a kamatcsökkentés – zárul az elemzés.
Várható volt a monetáris szigorítás
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője az MTI-nek elmondta: nem vártak kamatemelést decemberben, ugyanakkor az elmúlt hetek jegybanki kommunikációjának fényében mégsem okozott meglepetést a döntés, mivel tudható volt, hogy folytatódik a monetáris szigorítási ciklus. A jegybank valószínűleg úgy ítélte meg, hogy az inflációs kilátások a decemberi emelést is indokolttá teszik, és az elemző szerint bár nem kell „berendezkedni” egy hosszabb szigorítási ciklusra, nem ez az utolsó lépése az emelési ciklusnak. A szakértő hangsúlyozta: Magyarországon és a feltörekvő gazdaságokban érzékelhető egy erősödő inflációs nyomás, amely elsősorban az élelmiszer- és nyersanyagárakban mutatkozik meg, ráadásul Magyarországon a bevezetett adóintézkedéseknek is lehet inflációnövelő hatása.
Török: A jegybank már márciusra készül
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. makroelemzője szerint indokolt volt a kamatemelés a 3 százalékos inflációs cél tartása miatt. A bejelentett hatósági áremelések vagy az inflációs célt meghaladó minimálbér-emelés miatt ugyanis a cél veszélybe kerülhet, és jövőre a kormány által tervezett, 3,5 százaléknál is magasabb lehet az infláció. A monetáris tanács „nem volt mindig ilyen elkötelezett harcosa” az inflációs célkövetésnek Simor András elnöksége alatt – emlékeztetett Török Zoltán, aki szerint a jegybank döntése „messze túlmutat a monetáris politikán”, az MNB „politikai ellenállást” tanúsít a kamatemeléssel. A szakértő szerint a kamatemeléssel a jegybank egyben márciusra készül, amikor megváltozik a monetáris tanács összetétele. Ennek tükrében márciusig folytatódhat a monetáris szigorítás – fűzte hozzá.
(MTI, MNO)
Tour de France
Hat éve nem történt ilyen, Olaszország ismét szakaszgyőztest ünnepelhet a Tour de France-on
